Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)
340 Márki Sándor naplói I. 1884 érdemes volt lefordítani;26 a Pesti Hírlap pedig azt mondja, úgy zörögtek a versek, mintha száraz paszulyt rázogatnának zsákban, s hogyha már akadt ember, ki gyönyörűségét találja ily csodabogár lefordításában, hát legalább ne olvasnák fel stb. Nem veszi észre, hogy e vers történetünknek egyik leggyakrabban idézett forrása, s hogy a hiba csak abban lehet, hogy szépirod. társaságban felolvasták, de nem abban, hogy lefordították.27 Úgy hallom, hogy otthon édesapámnál a kastélybeli istálló tegnap vagy tegnapelőtt leégett. A részleteket talán édesapám írja meg, kit képzelem, mennyire bánt ez újabb baj (a nyáron uo. 5 csikó pusztult el), ha az állatokban nem esett is kár. szept. 27. A Wittmannban valami negyvenen installáltuk a 3 új rendes tanárt: Varga Ottót, Jánosi Bélát és Haslinger Francit. szept. 28. A sarkadi istálló 22-én, du. 4-5 óra közt égett le. A lovakban s kocsikban stb. nem esett kár. A tető 1000 frt-ig biztosítva volt. Édesapám nem volt otthon. A tüzet este 10 órára egészen elfojtották. szept. 29. Szekér Mari, kit aug. 25-én láttam utoljára, elég jó egészségben (midőn Sarkadra hazajöttem), P. Kengyelen, hol lányánál, Vozábnénál volt, hosszas szenvedés után élete 43. évében elhunyt, s ma temetik el Törökszentmiklóson. Szerencsétlen asszony volt, jól járt. Nyugodjék békében! Szekér Mihály bátyánknak ma, e hír vétele előtt boldog névnapot kívántam, úgy látszik, megkésve. szept. 30. Feleségem azon töpreng, hogy neki csak most nő az egyik bölcsességfoga. Jobb téma a töprengésre az enyimnél; mert az én fogaim meg hullni készülnek. Pikéty Árpád, ki valaha sarkadkeresztúri csendbiztos volt, most a Kolozs megyei Patáról biztat, hogy indítványozzak emléktáblát nagybátyjának, Pikéty honvéd- tábornoknak temeskisfaludi szülőházára. okt. 1. Délután Vásárhelyi Béla, a megyei Szabadelvű Párt elnöke keresett föl, hogy tegnapi tanácskozásukhoz képest felszólítson az Aradi Hírlap szerkesztésének átvételére. Feleletem most is csak a múltkori lehetett.283 Elsősorban tanárnak tekintem magamat, s mint ilyen, gyakran fáradtan foghatnék csak a szerkesztésbe; a szerkesztés, cikkírás, ollózás stb. viszont lehetetlenné tenné rám nézve a nyugodt gondolkozást, márpedig történelmi tanulmányaimról semmi esetre sem mondanék le. Amellett a szerkesztéssel nagyon kitenném magamat esetleges ízetlenségeknek, hírlapírói vér- mérsékletem nincs, egészségem s nevezetesen szemeim kímélése lehetetlenné válnék, nagyon le lennék kötve a városhoz stb. A lapnak sincs jó hírneve, új címen, új munkatársakkal stb. kellene megindítani; e tekintetben ugyan megnyugtathatott volna, de végre is méltányolnia kellett indokaimat. A gyoroki szőlőt ma 4 500-5 000 frt-ig kérték; ipám 5 380 frt-ot mondván utolsó árnak, a feleletet levele megérkeztéig függőben hagytuk. 26 Kisfaludy-Társaság. Fővárosi Lapok, 21. évf. 1884. szept. 25. 225. sz. 1456. p. 27 A teljes krónikát Márki később megjelentette: Monaci Lőrincz Krónikája Kis Károlyról. Ford., bev. és jegyz. Márki Sándor. Bp., 1910. 129-163. p. (Középkori krónikások.) Az előzményekre 1. 1881. ápr. 12-i bejegyzés. 28aL. 720. lap. [1884. szept. 11-i bejegyzés.]
