Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)
272 Márki Sándor naplói I. 1882 tam. Úgy jött, mintha mindennap látott volna. No, de nagy tekintély is Mariska előtt. Az Arad és Vidéke közli azon felirat szövegét, melyet számos aradi polgár a miniszterhez Svábynak jelen állásában való meghagyása iránt intézett.27 Bizalomnyilatkozatul szép, de foganatja - természetesen - nem lesz. - Mari néni beszéli, hogy a szegény süket-vak Paulikovics és testvére, a „Cili néni”, június végén 5 napig nála voltak. Sivár élet ám még az övék is! aug. 5. De. Nyéken, du. Gyulán édesapámmal, Lajosnál. aug. 6. Be kellett érnem azzal, hogy táviratot küldjék a Békésmegyei Történelmi] Társulatnak Orosházára, minthogy reggel Reichenhaller, ki most mint filoxéra-biztos járkál Csongrádban, Békésben, Gyuláról átlátogatott hozzám. aug. 7. Feleségemmel és Reichenhallerrel átmentünk Gy[ula]váriba s Rjeichenhaller] ott is maradt. Útközben Gyulán meglátogattam múzeumában az öreg Mogyoróssyt, ki engem Aradon a múlt hó 23-án hiába keresett. [Gyulajváriban du. jó ideig időztem az urad. fűrészmalomban, melyet Szekér sógor a gőzmalommal kapcsolatban rendezett be. Szegény Juliska nénémnek ugyan kijutott, valami 10 gyerek csinál most lármát nála. Imre kislánya, Irén, kérdi az apját: „Apám, öreg az a Juliska néni?” - „Miért, hé?” - „Hát, hogy nem lát messzire.” Mert Juliska a múltkor nálunk közelebbről akart megnézni egy képet. Mariska meg éppen most ánszágol ilyesmit: „Behunyom a szememet, hogy álmos - ne legyek.” aug. 8. Édesapámmal és Ladies György gyulai ügyvéddel, kiknek a kataszteri igazgatóságnál volt dolguk, Debrecenbe mentem. Útközben [Nagyváradon a másfél órai várakozást arra használtam föl, hogy meglátogassam Jani bácsit. Csak Lujza nénit s Ferenczy Ilonát és Pistát (kire majd ráborítottam a mosdószekrényt) találtam otthon. Rómerhez is csupán névjegyemet adtam be. [Nagyváradig dr. Konrád Márk is velünk jött, ki Berti feleségénél járt kinn Sarkadon. - Debrecenbe du. 4-kor érkeztünk,283 s a Fehér Lóba szálltunk, hol megtaláltuk Imre kancsi szobalányát. Azonnal nyakunkba vevén a várost (melyet édesapám is csak most látott először), megtekintettük annak nevezetességeit, először is a Nagytemplom belsejét, hol 1849. ápr. 19-[én]29 a Függetlenségi Nyilatkozatot kimondták stb. A Füvészkert utca végén találkoztunk Ladies ösmerősével, Elek Lajos gimn. tanárral, ki azután mindjárt elvezetett a Kismester utcában levő lakására, s később állandó Ciceronénk lett. Vele még egy nagyot sétálván, a színház előtt, hol a szegény elzüllött Tóth Soma - az első komikus, kit ez életben láttam - pipázgatott, Szombathy Jánossal találkoztam. A nagy orromról ismert rám. Azonkívül, hogy a Debr[ecen]-N[agyjváradi Értesítőt szerkeszti, voltaképp semmi rendes foglalkozása sincs. Este az épülőfélben levő Bikában vacsoráltunk. aug. 9. 9 óra után Elek értem jővén, kora reggel vizitet csaptam Békéssi Gyula gimn. 27 Sváby Pál. Arad és Vidéke, 2. évf. 1882. aug. 3. 176. sz. [1-2.] p. 28a Roppant szélviharban, mely felborogatta a káromkodó kofák sátrait. 29 A Függetlenségi Nyilatkozat nagytemplombeli elfogadása ápr. 14-én történt, ápr. 19-én a Függetlenségi Nyilatkozat végleges szövegét iktatta törvénybe az országgyűlés.
