Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)
Márki Sándor naplói I. 1873 27 okt. 4. Már beszámoltam vele, mily tisztelője vagyok Jókainak; ma is áldoztam neki: elolvastam Virradóra című beszélygyűjteményét (4 kötet, Pest, 1868. - 8r., összesen 660 lap).56 Többet ismertem már belőle, nem tesz semmit, elolvastam valamennyit, egyet kivéve. Jósika fölött mondott emlékbeszédét, arról már régebb idő óta hiszem, hogy nem sikerült. A három kérdőjeles Petőfit is szerettem volna kiküszöbölni, tisztelet, becsület neki, de itt nincs helye. A sajtó és cenzúra viselt dolgai sincsenek szerencsésen előadva, pedig Jókai, ki az akkori sajtónak „pars magna fuit”, csakugyan érdekes mindenfélét cseveghetett volna el. így azután összeházasította a történelmet s éledést, minek szörnyszülötte egy „sé füle, sé farka” korrajz lett. - Azok a novellák is gyanús értékűek. A fránya hadnagyra ráfog minden adomát, amit az Üstökösből jónak látott kiollózni. Továbbá... - ez a továbbá már aligha létezik, mert a többinek megvan legalább alakja, „kaputrokja”, mellyel a belső hiányokat takargatni lehet: az a szemfényvesztő irály. Van mese, van ezeregyéj ..., sőt van élet is, igazi élet, pl. a Két menyegző ben. No, de hiszen lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér, fogok én még e lapokon igazán lelkesülni Jókaiért, ha most kifelé fintorgatom is az orromat! Meg akartam látogatni Juliskáékat Gy[ula]váriban, hol férje, Szjekér] Gyula 2-3 hónap előtt számtartó lett; el is mentem édesanyám s Mariska társaságában egy ókori minta nyomán készült bárka rejtelmes mélyének védelme alatt, de hát a költöz- ködők közül senkit sem találtunk otthon. okt. 5. okt. 6. Mily áhítattal szoktam olvasni egy-egy statisztikai kimutatást! Pedig hát, furcsa módon készül némely része. Pl. ma az itt levő plébánosnak, Püspöky Alajosnak segítettem az esperesi kerületében fennálló iskolák statisztikáját összeállítani. Nagyszerű munka volt. így (írásaiba sem tekintve) ráfogta, hogy Orosházán 92 iskolaköteles van; de hát azt is megkérdezte a hivatalos rovat: hány fiú, hány lány? - írj, ameny- nyit akarsz - mondta nekem. Hasonlóképpen én feleltem azon kérdésekre is, hány jeles, jó és középszerű tanuló van az iskolákban? Soha nem látott tanítókról hoztam ítéletet stb. Az én eljárásom sem igen menthető, de ha kapu van nyitva a lelkiismeretlenségnek, úgy járjunk el, hogyha már nem nyújthatunk való adatokat, nyújtsunk legalább valószínűeket. okt. 7. Azonkívül, hogy fél napot a szüretelőkkel, másik derék időt pedig kocsin töltöttem, kényelmesen elolvashattam Kemény Zsigmond Szerelem és hiúság című beszé- lyét. (Pest, 1854., 8r., 172 1.) Gévay Sarolta igazán szereti férjét, Coranini Róbertét; később azonban a többi imádóival ellentétben iránta csak közönyt tanúsító Romvayt is lábainál óhajtván látni, hiúsága őt ballépésre vezeti s férje, bár (ismerve az indokot) megbocsát neki, kénytelen eltávozni tőle, mert „a kétségtelen hűtlenség megbocsátásán túl nincs házi élet, ... csak együttlakás”. Kemény sokban emlékeztet Jósikára, különösen irályában van valami keresettség, pedáns választékosság, melytől a most szakállasodó ivadék már elszokott. Azonban sajátja azon tartalmasság, melyet viszont újabb íróinknál nem találhatunk fel: vagy szigorú bölcsész, mit - regényben - mégis lepleznie kell, vagy szellemdús, mi már lényeges kellék, s minek ő bőséges jelét és bizonyítékát adja. A nőt, mint két szélsőség közt lebegő lényt mutatja be, kit csak szeretni vagy 56 Jókai Mór: Virradóra. Legújabb novellák és genreképek. 1-4. köt. Pest, 1868.
