Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)
242 Márki Sándor naplói I. 1881 társaságában elköltött búcsúvacsorán. Úgy látszik, hogy Petrovich, amily jeles tanférfiú, éppoly társaságba termett ember is. jún. 21. Befejeztem petrozsényi utamnak leírását, melyet az Alföldnek tegnapelőtti száma kezd közölni, s még e hóban befejez. Réthy ingyen ad belőle különlenyomatul 150 példányt, hogy azokat emlékül szétoszthassam a kirándulás tagjainak.26 - Édesapám azon szomorú hírt írja, hogy Dutkay bácsi (édesanyám nővérének, Róza néninek volt férje) szélhűdés következtében halálos ágyán fekszik. О egyúttal Berti bátyámnak ipja, s így a veszteség elsősorban őt (s egy időre talán családi nyugalmát) érné. jún. 22. Unokahúgomat, Ferenczy Lujzát a napokban Csanády Ákos jegyezte el magának. jún. 23. Juliskától Zichyfalváról levelet kaptam. Nincs semmi baja, jól mulat. Arról azonban nem szól, hogy mikor jön haza. Pedig de szívesen ölelnők már itthon! jún. 25. Náray Imre függetlenségi pártit 571 szavazattal, Chorin Ferenc mérsékelt ellenzékinek 550 szavazata ellenében, Arad képviselőjévé választották. Én nem szavaztam, mert pártombeli ugyan Chorin, éspedig annak a pártnak egyik jeles tagja, de szörnyen arrogáns hitfelei miatt a magam egyetlen szavazatával sem akartam hozzájárulni, hogy ő helyet foglaljon a képviselőházban. Nárayt egyénileg tisztelem, de elveiben nem osztozom. Kollégáim közül, a Tabajdy-hecc miatt hallgatagon létrejött passzivitás dacára, hogy ti. hivatalos pressziónak hatása alatt ne látszassunk szavazni, csak Medgyesi, Goldi§ és Rózsa szavazott, mind Chorinra, éspedig utóbbi oly körülmények közt, melyek, ha valónak bizonyulnának, ki kellene őt küszöbölni a testületből. Úgy mondja valahogy és valahol Virgil: „Auri sacra fames! Quid non mortalia pectora cogis!...”27 A publikum egy része különben a tanári kar magatartásának tulajdonítja Chorin bukását, természetesen túlzottan. Legjobban fáj a foguk Petrogallira, kinek egyébiránt amily nagy a hasa, épp oly nagy a meggondolatlansága is. jún. 26. Pár sorból értesülök, hogy feleségem 24-[én] és 25-[én] Fehértemplomban volt. Hadd mulasson. Csak hazajöjjön 29-re. Ösmerőseim közül dr. Fenyvessy és Kämmerer Ernő lett képviselő. Ebéden, vacsorán kinn a most Tóni elhozataláért Egerbe készülő (s este el is utazó) ipámnál, kinek háztartását valószínűleg nagyobb rendbe fogja hozni jún. 23- [án] megérkezett sógornéja, Juliskám nagynénje, Dedinszky Mari „néni”. Az „öreg néni” (a híres történetíró, Palina közel [i] s ipámnak távoli rokona, Kordináné) több mint 80 éves lévén, háztartás vezetésére többé nem alkalmas. Én különben Aradra jövetelem első napjától fogva igen jó barátságban álltam az öreg nénivel, s határozottan Náray-párti kislányom is nagyon barátkozik vele, míg az új nénivel kevésbé. 26 Aradtól Petrozsényig. Arad, 1881. 50 p. A cikk az Alföld 1881. jún. 19. és jún. 29. közötti számaiban, kilenc folytatásban jelent meg. 27 Vergilius: Aeneis III. 56. „Kárhozatos kincsszomj, mire nem viszed emberi lelkünk!” (Lakatos István ford.)
