Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)

24

Márki Sándor naplói I. 1873

szept. 19.

írtam Telbisznek, fölkérve, hogy Jani öcsémmel, ki most szintén Budapestre akar jönni, közös lakáson legyen.

Ma hazament Szlávy (1. aug. 12.). Az utóbbi időkben (szept. 13. óta) meglehetős „feszült” viszonyban voltam vele.

szept. 20.

Telbisz ír, hogy írjak. ’Sz írtam?!

szept. 21.

Aki azt mondaná, hogy haszontalanul töltöttem el 2-3 napot, mert az Anyagyilkost olvastam el (3 k., 8r., ossz. 1388 1., Pest, 1873.),52 körülbelül igazat mondana. Ezt a regényt Belot A. és Dautin J. kompániában írta. Delcessier Lőrincet azzal vá- doltatják benne, hogy anyját megölte. Pedig hát Dacoland gyilkolta meg. Lőrincnek ártatlansága ki is derül, s ekkor ő, hogy becsületét a társadalomban helyreállítsa, a gyilkost nyomozza; meg is találja - halottnak hitt apjában, ki Dacoland álnevet visel. Ezt lefejezik, ő pedig megmérgezi magát. - A történet elég siralmas, és nem lehet tagadni, hogy az írói konzorcium elég ügyesen állította össze. Egyéb fércelmények- től abban különbözik regényök, hogy némi lélektani tanulmány nyomaira is találunk benne, s van egy-két sikerült élmondata. Különben tele van esztétikátlan dolgokkal.

szept. 22.

szept. 23.

Egészen másfajta azon regény, melyet ma emésztettem meg. Egyébiránt egy About iránt mindig is több bizalommal viseltethetik az ember, mint ismeretlen óriások nevével szemben. E mű címe: Temetőben (Ford. Szépfaludy - mégpedig „komiszul”. Pest, 1873. 8r. 256 l.53) Wolvemer Leo, egy facipőkészítőnek fia, némaságától földesura, Pavelyn kisleánya társaságában szabadult meg. Pavelyn úr őt iskoláztatta, s hajlama szerént szobrásszá képezte. A játszótársak, mint ifjak, mintegy öntudatlanul megszerették egymást, s midőn emiatt az ifjúnak távoznia kellett a haragvó apa elől, a különben is gyönge Róza sorvadásba esett, úgy, hogy nem a Sommerghem Komáddal tervezett házasság, hanem Leo visszatérte tudta csak némileg helyrehozni. Halálos ágyán végre neje lett a már ügyes szobrásszá fejlődött ifjúnak, ki azután egész életét szűzi kedvesének sírja mellett remeteként töltötte. - Kedves leírásokban, bölcselmi nézetekben s költészetben gazdag könyv ez, ábrándos lelkek számára durva papirosra nyomtatva. Szerencse, hogy ábránd és való közt tudja a határt. A fejlés természetes, a fejlemény kevésbé; de itt is, ott is nemes, oly megindító, hogyha hallottunk is már valamit darálni a szinuszokról és koszinuszokról, kezdünk hinni a szentimentalizmus jogosultságában, s erőre kap nálunk azon nézet, hogy a jó regény erkölcsi szükségletet pótol.

szept. 24.

szept. 25.

Zay Jani bácsi ma nálunk volt. (L. szept. 8.) О öccse édesanyámnak. 1818. szept. 29-[én] Sarkadon született, s 1841. okt. 2-[án] szenteltetett pappá (a pesti közp. papnöveldében növekedett). Fölavatási ünnepét lakásunk azon termében tartotta, hol őt ma, ennek emlékére s kanonokká kineveztetésének tényére, édesapám felköszön52 Belot, A[dolphe]-Dautin, [Jules]: Az anyagyilkos. 1-3. köt. Pest, 1873.

53 About Ödön: A temetőben. Ford. Szépfaludy Ferenc. Bp., 1873. 256 p.