Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)
200 Márki Sándor naplói I. 1879 csinnadrattával a tűzoltók fáklyásmenete a királyi pár holnapi ünnepe alkalmából. Kivilágítás ugyan nem volt, de nagy ijedtemben a lámpát és gyertyát én is kidugtam. Mi majd holnap parádézunk. Rózsaági újabb beszélyei megjelentek.7 Nagyra van velők; önéletrajzát átadta nekem. A hónap elején betegsége miatt vagy két hétig helyettesítettük. Juliskát húsvét keddjén egy kicsit megríkattam, persze, hogy menten kibékültünk - hisz akkor is a „kis” „stafírung” készítésében fáradozott! Szegény édesanyám halálának 19-én volt 3. évfordulója. Legyen áldott emlékezete! ápr. 24. Nemcsak a királyi pár ült jubileumot, ültünk mi is; ők 25. évi, mi 8 hónapos házasságunk örömére. Reméljük, hogy mi, csekélységek is boldogságban vergődünk el a negyedszázadig, s miért ne felezhetnők meg magát a századot is? Mostani boldogságunk elég biztató körülmény! - Az ünnepélyes istentiszteletre a tanári karral jelentem meg; mint tartalékos tisztek is kaptunk ugyan parancsot, de a ceremónia előtt csak V2 órával, s így a várba, különben is lelkesülten azon figyelem által, melyben a kedves kamerádok részesítenek, nem mentünk be. ápr. 25. Az öreg Halász József, kinek a [nagy]váradi Szabadságban alkalmilag jó egészséget kívántam ügyvédkedésének közelebb betöltendő 50. évéhez, most szívesen viszonozza ez óhajtásokat.8 Jólesik egy 76 éves öregtől, kit sohasem láttam! ápr. 26. Meglátogattam az öreg Lakatos Ottó plébánost; panaszkodik, hogy szívbaja egyre veszélyesebb, mind többet betegeskedik, úgyhogy aligha végezheti be művét (Arad történetét). „Szerencse, hogy vannak lelkes emberek, akikre nyugodtan hagyhatom a folytatást” - mondta, s megszorította a kezemet. Azt se’ hittem, hogy esetleg Arad monográfusa váljék belőlem! - Különben az öregúr már jól előrehaladt könyvével, s talán túlozza is baját. ápr. 27. Szántó Károly Csáktornyáról elbeszéli doktorátusának siralmas történetét, s egyúttal felszólít, hogy a „Szigetekről”9 írt füzetét ösmertessem valahol. Most a polg. iskolánál nyomorog. ápr. 28. A programban10 nem egyes várakról értekezek, mert ezt Sváby nagyon minuciózus és nem ide való munkának tartja; hanem a magyar államnyelvről 1604—1711-ig. Ez alkalomszerűbb is. ápr. 30. Brestyenszky küldött 2 könyvet, s ennyi elég is nekem Károlyvárosra vonatkozólag, melynek monográfiáján, mint említi, Lopásié dolgozik. Annyira már rájöttem, hogy Horvátország valóságos külföld reánk nézve! máj. 1. Ezüst forintosaim fényesebbek voltak, mint a „szende” május elsejének órái, 7 Rózsaági Antal: Az életből: Beszélygyűjtemény. Arad, 1879. VIII, 201 p. 8 Irodalmunk Biharról, 1879. XIII. közlemény. XI. Bihariak életrajzai. Szabadság, 5. évf. 1879. ápr. 25. 80. sz. [2-3.] p. 9 Szántó Károly: A szigetek keletkezése, természeti viszonyai és az emberi nem fejlődése rajtok. Bp., 1878. 74 p. Márki ismertetése: „Magányos sziget” Magyar Lapok, 2. évf. 1879. 49. sz. M. S. aláírással. Kivágat: SZTE KK RKT MS 389/5. köt. 10 A líceum 1878/79. évi értesítőjében. L. 12. jegyz.
