Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)
Márki Sándor naplói I. 1878 167 még rajtad is túlteszek a zöldségben; de az még nem elég! Hanem a fejem oly kábult, mint aki legalább három napig mulatott; azért most többet nem ír, pedig sok mondanivalója volna hozzád mindig hű és szerető Júliádnak.” Milyen érthetetlennek találom most tegnapi naplóm befejező sorait! - Ez a büszke szépség nem vonakodik mentségeit elmondani, hol némileg őt lehetett vádolni, s bocsánatot nyújt ott, hol a hiba az enyém! - Estefelé azonban természetesen mindjárt föléledt régi jókedvemet csaknem elrontotta az a körülmény, hogy meglátogatván Laci bácsi, Lujza és férje, unisono F[arkas] Irént kezdték nekem nőül „kom- mendálni”, azon szerencsétlen apropóból, hogy én - fölemlítve nekik, miszerént Lajos elveszi Tferényi] Jolánt - azt mondtam, hogy valamivel több, mint egy év előtt Lajos még erősen ajánlgatta nekem - mostani jegyesét. - Mivel eddig F[arkas] Irént előttem szóba sem hozták, az egészet kicsinált dolognak vettem eleimén, mert azt hittem, hogy így akarják értésemre adni, mennyire nem helyeselnék Juliskával való házasságomat, s ez esetben ismét Lujzára kellett gyanakodnom, hogy ő beszélt valamit a budapesti viszonyról az öregúrnak; azonban utólag mégis inkább egy odavetett észrevételnek voltam hajlandó tulajdonítani az egészet, melynek mélyebb jelentősége talán nincs. jatt. 19. [sic!] Holnap öt hete lesz szobafogságomnak. Fölkértem tehát dr. Kronsteint is, hogy dr. Weisszal tanácskozzék állapotomról, mi ma megtör[tén]vén, annak közeli jórafordultát remélem. jan. 29. Sváby azt ajánlja, hogy - tekintettel hosszas és valószínűleg még sokáig tartó betegségemre - a tanévnek hátralevő részében helyettesíttessem magamat, s az így megmaradó időt egészségem helyreállítására fordítsam. jan. 30. E tárgyban újra beszéltem Svábyval és dr. Weisszal, s mivel ez utóbbi némi halvány reményt nyújtott, hogyha váratlan fordulat nem következik be, 2-3 hét alatt talpra állhatok, Svábyt pedig figyelmeztettem, hogy supplens Budapestről 3-4 hét előtt a legjobb esetben sem jön le, ismét várakozásra határoztuk el magunkat, s egyelőre elejtettük ezt a tervet, mely minden célzatommal merőben ellenkezik. Egyébiránt még mindig kétséges volna, hogy a minisztérium nekidurálná-e magát oly nagylelkűségnek, hogy teljes fizetésem meghagyásával helyettest is nevezzen ki. Inkább a diákokat várakoztatná meg, akik most egész processiókkal járnak hozzám. Ha nagyobb lakásom volna, azzal tréfálnám meg őket, hogy itthon tartanék nekik előadásokat. jan. 31. Megtudtam Juliska születésének idejét. Nem felejtem ugyan el; de mégiscsak ide jegyzem ezt a kedves dátumot: Arad, 1858. június 4. Tehát 5 év, 2 hónap és 1 hét van köztünk. febr. 1. A 33. ezred Mob. Nro 29/1878. sz. a. a temesvári hadparancsnokságnak 1878. M. I. Nro 9613. a. kelt rendeletére fölszólít, van-e szükségem, mozgósítás esetén úti előlegre? - Minthogy Kolozsvárig vasúton mehetek, nincs. febr. 2. Abafi Lajos, újabb sürgetésemre tudósít, hogy nem mondott ugyan le Molnár István verseinek kiadásáról, de tekintve az idők mostohaságát, nem is ígérheti meg,
