Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)

120 Márki Sándor naplói I. 1876 jún. 3. De. csatározás, du. csatározás, egész nap csatározás. Csakhogy du. lányokra, kikkel azonban felsültünk. Megismerkedtem a posta­mesterrel, kinek zongorakirályt gyaníttató haja s oly síránk hangja van, mint egy bú­csúzó hattyúnak. De meg kell becsülnünk az ismeretséget, mert törökös financiáink mellett egyes-egyedül az ő pénzes levélt avisáló bús hangja hozhat „zajló szűnkbe csendet” (mint amaz ismeretes klasszikus mondja). Ez idő szerént alig van 1-2 kraj­cárunk, s innen-onnan összeszedett kölcsönökből tengődünk. Hanem - urasan ten­gődünk (éppen ez a baj!). Este hadnagy uram Kaspar, Richnovszky, (Generál Rity- Roty), Kedves és Porzsolt berándultak Budapestre, s így pünkösd alatt szalmaözvegy leszek. Emellett a mai nap fő eseménye, hogy ... lábvizet vehettem. Azt sem otthon, hanem Kapynál. Különben mindig a kútra járok mosakodni, mert a lavór nem egyez­tethető össze a vörösvári erkölcsökkel. Piros pünkösd napja, jún. 4. Кару és Balugyánszky át akartak rándulni (át is rándultak) P[ilis] Csabára a számtartó Köpf leányaihoz látogatóba. Lévén pedig а Кару nadrág[j]a lyukas, fölvet­te az enyémet, mely nekem bő is, hosszú is (gyakorlatokra igen jó), s így neki, ki meg­termett, sugár gyerek, feszesen állott. Én azonban az övében olyan voltam, mint egy ulánus (elvonatkozva a vörös színtől). Rajtam mulatott az Abteilung. Elkeseredésem­ben mi telhetett tőlem? Fölvettem a Hedryét, melynek (főleg ülepének) jellemzésére legyen mondva, hogy neki meg Petzrik adta oda a magáét. így parádéztam én piros pünkösd napján, melyen templomban is voltam. Az ismeretes ultramontán cikkező, Bacsák Imre lassú hangú prédikációjából csak ennyit hallottam: „Nán! Abermals ná’ - und nokamól ná’!” Du. kézbesítette Basic főhadnagy édesapámnak még 2-áról kelt levelét, mely­ben 50 frt-ot (ez évben tehát 630 frt-ot) küld. Tudósít, hogy Lajost megválasztották Békés megyei aljegyzőnek (Jancsovics Pali ellenében); hogy Pistáéknak még ápril vé­gén Ilona nevű lányuk született; hogy Gábor jövőre nem megy vissza Münchenbe; hogy Mariskát feleségül adja Nuszbek Sándornak; hogy Lacsny Mariskát Simon Bá­lint vezeti oltárhoz - szóval ezúttal jó újságok. jún. 5. Este elmentem a parasztoknak a nagy kocsmában tartott táncmulatságába. A sváb rettenetes ordináré gavallér; a magyar legény sokkal több mórest tud, s táncában is ízlésesebb. jún. 6. A Kálvária-hegy táján volt gyakorlatunk, oly forróságban, hogy napszúrástól féltem, mert 5 óra hosszat, minden árnyék nélkül, jobbára egy helyben kellett hasal­nunk. Innen különben Pilisszántó csinos panorámáját láthattam. Este Kaspar hadnagy abban a figyelemben részesített, hogy tárcáját rendelke­zésemre bocsátotta. Szerencsére a tegnapelőtti 50 frt kimentett abból a helyzetből, hogy szívességét igénybe vegyem. jún. 7. A tegnapi meleg kismiskaság a maihoz - s amellé egész nap cakumpakk ruk­koltam. (De. csatározás a Strázsa-hegyen, du. csatározó céllövés a Gyilkos-zugban.) jún. 8. Csatározás ... quantum satis.

Next

/
Oldalképek
Tartalom