Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)
116 Márki Sándor naplói I. 1876 máj. 1. E szép napon kimentünk céllövésre. Az idő elég kellemesen is telt; megkaptam a „Schützschnurr”-t, lévén „Schütz I-er Classe”. Fortuna utcai lakásomból a szomszédos Úri utcába költöztem (58. sz., földszint, 5. ajtó), a Szarka családdal. máj. 2. Ma a brigadéros elé (GM. Friedberg) rukkoltunk a Vérmezőre. Este a Loog- ban megültük a káplárság és Schützség elnyerését. A két hadnagy, Kaspar és Grün- wald is velünk volt egészen a szétoszlásig, éjjeli 3 óráig. Brúder: Böhm Adolf, önkéntes. máj. 4. A 13. divízióval Übungsmarsch Budakeszire. A Rodichokkal a Vorhutban lévén, túlmentünk a falun a Jenőre vezető úton, s Pusztatemplom-mezején rasztoltunk. Esőt is, hideget is, nagy meleget is kaptunk. Ez a Marsch reggeli 5 órától du. Vi 2-ig tartott talpon. Délután jót aludtam. máj. 5. Fest a jövő évben önkénteskedvén, gr. Almásyéknál a nevelőséget, melyet számára különben fenntartanak, egy esztendőre odahagyván, némi kedvem volna helye betöltésére vállalkoznom. írtam Festnek, hogy a körülményekről értesítsen. A nyelvekben való járatlanságom nagyon habozóvá tesz ily dolgokban. Ez az állás többet érne, mint valami helyettes tanárság a vidéken - amit egyébiránt először még meg is kellene kapni. máj. 7. Jani közölte velem édesapánk levelét, melyben édes jó anyánk síremléke mintájának kiválasztásával bíz meg bennünket, a sírirat szerzését rám hagyván. Hogy édesanyánk 1817-ben született, tudtam; születése napját azonban csak e levél után ismerem. Ez febr. 17-e; neve napja mindig 16-ra esett. E névnapokra 13 éven át mindig írtam haza köszöntőlevelet; édesanyám összegyűjtötte mind, többi fiáéval együtt. Elszámlálhatatlan gyöngédségeinek egyik kedves bizonysága. máj. 8. Bartal saját kérdésemre fölvilágosított, hogy 400 frt-os ösztöndíjamtól lemondásom folytán a tanításról, elestem, mert ez a tanításért jár, nem puszta ösztöndíj. „Azért elleneztem mindig, hogy lemondjon; helyettesítettem volna szívesen, s amellett megkapta volna a pénzt.” Staub beváltotta szavát, tanítja a fiúkat erősen; hanem a 4. osztálybeliek panaszkodtak, hogy Kármán még egyetlen történelmi órát sem tartott. máj. 9. Édesapám 50 frt-ot küldött a táborozás költségeire. Ezzel 8 hónapi katonáskodásom ideje alatt tett pazarlásom pár forinttal meghaladja az 1000 frt-ot. így készülök én oly pályára, melyen mint netalántán családos embernek is majd másfélezer frt fizetés-maximummal kell beérnem! Hasamra, ruhákra viszonyaimhoz képest tömérdeket költők; még sincs látszatja. Ma Szénássy Gyula öngyilkossági szándékból halálos golyósebet ejtett magán. 24 éves volt. Azelőtt pár szóra össze-összejöttem vele Szeniczey Ákos és a Hegedűs fiúk (Kálmán és Gyula) társaságában, de közelebbről mégsem ismertem. De azért talán van némi jogom szaporítani sajnos elhatározásával emlékeimet. Nyugodjék békében! (E sorok írásakor ugyan még nem halt meg, de - amint hallom - nincs remény).