Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)

116 Márki Sándor naplói I. 1876 máj. 1. E szép napon kimentünk céllövésre. Az idő elég kellemesen is telt; megkaptam a „Schützschnurr”-t, lévén „Schütz I-er Classe”. Fortuna utcai lakásomból a szomszédos Úri utcába költöztem (58. sz., föld­szint, 5. ajtó), a Szarka családdal. máj. 2. Ma a brigadéros elé (GM. Friedberg) rukkoltunk a Vérmezőre. Este a Loog- ban megültük a káplárság és Schützség elnyerését. A két hadnagy, Kaspar és Grün- wald is velünk volt egészen a szétoszlásig, éjjeli 3 óráig. Brúder: Böhm Adolf, önkén­tes. máj. 4. A 13. divízióval Übungsmarsch Budakeszire. A Rodichokkal a Vorhutban lé­vén, túlmentünk a falun a Jenőre vezető úton, s Pusztatemplom-mezején rasztoltunk. Esőt is, hideget is, nagy meleget is kaptunk. Ez a Marsch reggeli 5 órától du. Vi 2-ig tartott talpon. Délután jót aludtam. máj. 5. Fest a jövő évben önkénteskedvén, gr. Almásyéknál a nevelőséget, melyet szá­mára különben fenntartanak, egy esztendőre odahagyván, némi kedvem volna helye betöltésére vállalkoznom. írtam Festnek, hogy a körülményekről értesítsen. A nyel­vekben való járatlanságom nagyon habozóvá tesz ily dolgokban. Ez az állás többet érne, mint valami helyettes tanárság a vidéken - amit egyébiránt először még meg is kellene kapni. máj. 7. Jani közölte velem édesapánk levelét, melyben édes jó anyánk síremléke min­tájának kiválasztásával bíz meg bennünket, a sírirat szerzését rám hagyván. Hogy édesanyánk 1817-ben született, tudtam; születése napját azonban csak e levél után ismerem. Ez febr. 17-e; neve napja mindig 16-ra esett. E névnapokra 13 éven át min­dig írtam haza köszöntőlevelet; édesanyám összegyűjtötte mind, többi fiáéval együtt. Elszámlálhatatlan gyöngédségeinek egyik kedves bizonysága. máj. 8. Bartal saját kérdésemre fölvilágosított, hogy 400 frt-os ösztöndíjamtól lemon­dásom folytán a tanításról, elestem, mert ez a tanításért jár, nem puszta ösztöndíj. „Azért elleneztem mindig, hogy lemondjon; helyettesítettem volna szívesen, s amel­lett megkapta volna a pénzt.” Staub beváltotta szavát, tanítja a fiúkat erősen; hanem a 4. osztálybeliek panaszkodtak, hogy Kármán még egyetlen történelmi órát sem tartott. máj. 9. Édesapám 50 frt-ot küldött a táborozás költségeire. Ezzel 8 hónapi katonásko­dásom ideje alatt tett pazarlásom pár forinttal meghaladja az 1000 frt-ot. így készü­lök én oly pályára, melyen mint netalántán családos embernek is majd másfélezer frt fizetés-maximummal kell beérnem! Hasamra, ruhákra viszonyaimhoz képest tömér­deket költők; még sincs látszatja. Ma Szénássy Gyula öngyilkossági szándékból halálos golyósebet ejtett magán. 24 éves volt. Azelőtt pár szóra össze-összejöttem vele Szeniczey Ákos és a Hegedűs fiúk (Kálmán és Gyula) társaságában, de közelebbről mégsem ismertem. De azért ta­lán van némi jogom szaporítani sajnos elhatározásával emlékeimet. Nyugodjék béké­ben! (E sorok írásakor ugyan még nem halt meg, de - amint hallom - nincs remény).

Next

/
Oldalképek
Tartalom