Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)

Márki Sándor naplói I. 1873 11 máj. 15.----(Ez nem éppen a végtelen unalom jele; foglalkoztam egész nap, anélkül, hogy valami csak viszonylag is följegyezni méltót tettem volna.) Édesapámtól levelet kaptam. Édesanyámnak levelet írtam. máj. 16. máj. 17. Olvasókörünkben Kvassay Jenő s Visi Imre olvasott. Az fordított, ez Egy kime­ríthetetlen téma címmel minden sorban magát dicsérve, cifra szóvirágokkal. Schmidt Albin múltkori értekezése ellen kelt ki. vasárnap, máj. 18. Részt vettem az Olvasókör kirándulásában (Zugliget, Budakeszi). Egész na­pomba került, de nem mondhatom ez időt elveszettnek. máj. 19. Németh Béla lefülelt, hogy gyűjtsék én neki előfizetőket Csendes órák című be- szélyfüzérére, s ráadásul még dicsérjem is meg valamely lapban. No, hiszen... Édesapámtól ma 50 f[rt]-ot kaptunk. máj. 20. A Nemzeti Színházban megnéztem, vagyis inkább élveztem Beethoven Fidelioját. Isteni zene!... így ugyan nem szoktak bírálni, de lelkesülni... alkalmasint így lehet. máj. 21. Az első borotválkozás! „Csak elkerülhetetlenül / Le kelle még is vetetnem, / Bo­rotva szúrós élével, / Ajjakam gyenge szőreit! / Sebess idő hová szaladsz? (Sz. Sz. L.)14 máj. 22. A M[agyar] Tud[ós] Társ[aság] pályázatot fog hirdetni az I. Mátyástól a mo­hácsi vészig volt magyar irodalom történetének megírására, 4 évi határidővel. Tudom ugyan, legalább gyanítom, hogy versenytársam lesz, de magam is megkísérlem a fel­adat megoldását. Ha egyebet nem, annyit mindenesetre nyerek, hogy azon kor viszo­nyaiban a jelenleginél jóval nagyobb jártasságot szerzek. máj. 23. Gáspártól levelet kaptam; beteg, a napokban Pestre jön. A Nemzfeti] Színházban megnéztem Shakespeare Julius Caesarjät, Vörösmar­ty fordításában. Az öreg Wenzel előfogott, s egész ismeretlen létemre kivallatott, hogy mit csi­náltam én most? Hát - Horvát Árpád okmánytani órájáról jövök. „Tudunk-e már jól olvasni?” - kérdi többi közt. „Baktatunk.” „Boldogulnak-e a Zsigmond koriakkal?” „Meglehetősen.” „Hisz akkor mindent tudnak, amice, mert azok a legnehezebbek!” Bizony, gondoltam magamban, mégis jobban megelégednék Nagy Imre, ha nálam le­vő okmányait nem a magam, hanem egy Wenzel kezével másolnám le! máj. 24. Az 01v[asó]körben Timon Ákost hallgattam, ki John Stuart Millről értekeze- tett. Miért félnek ezek az emberek úgy az önálló tanulmányoktól? 14 Szentjóbi Szabó László: Az első borotválkozás c. versének kezdő sorai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom