Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Liska András: Középkori régészeti adatok Gyula város belterületéről
99 LISKA ANDRÁS Középkori régészeti adatok Gyula város belterületéről G yula város kezdeti történetének kutatása az írott források tanulmányozása mellett csak a régészeti adatok feldolgozásával együtt lehetséges. A két kutatási irány művelői kölcsönösen egymástól várják a homályos vagy a nehezen értelmezhető történeti momentumok kérdéseinek megválaszolását. Ám az okleveles és a régészeti adatok tudatos integrálásának kísérletei - a források teljesen eltérő jellegéből adódóan - sok esetben eddig nem tudtak teljesen megkérdőjelezhetetlen eredményeket hozni. Ennek az egyik alapvető oka az volt, hogy Gyula város belterületén, a közhiedelemmel ellentétben sosem folytak a településtörténetet egységként kezelő, és annak nyitott kérdéseire települési szinten megoldást kereső, szisztematikus régészeti kutatások. A város belterületén a XX. században számos régészeti feltárás zajlott, ám azok csak egy-egy véletlenül előkerült vagy ismertté vált emlék megmentését, kutatását célozták, és a vár környékének kutatását kivéve sosem törekedtek a településtörténet ismeretanyagában mindig is meglévő problémák teljes körű tisztázására. Ez részben a régészeti feltárások elvégzésének és jellegének gyakorlati nehézségeiből eredeztethető. A Gyula környéki régészeti lelőhelyek teljes körű felderítését a Magyarország Régészeti Topográfiája kutatásának keretében a régi gyulai és sarkadi járás területének régészeti terepbejárását végző kutatócsoport vállalta a 1990-es években.1 A topográfiai kutatások a saját módszertanukból adódóan elsősorban a terepbejárások idején mezőgazdasági művelés alatt álló, jellemzően külterületi részeken elhelyezkedő lelőhelyek felderítésében hoztak kimagasló eredményeket. Bár a terepbejárások eredményeképp a Gyula környékén korábban ismert régészeti lelőhelyek száma megsokszorozódott, ez a növekedés a belterületi lelőhelyek esetében egyáltalán nem mutatkozott. Ennek egyszerűen az volt az oka, hogy a beépített területeken egyáltalán nem lehetett régészeti terepbejárást végezni. A zárt utcasorokban, illetve közművesített, beépített részeken gyakorlatilag semmilyen lehetőség sincs terepi módszerekkel új lelőhelyek felfedezésére. A topográfiai program keretében a belterületen kizárólag a már korábbi kutatásokból ismert vagy véletlenszerűen előkerült régészeti lelőhelyek és adatok meglétének ellenőrzésére, hitelességének megállapítására van 1 MRT IV/4.
