Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Rácz György: Gyula az Árpád-korban
RÁcz György f Gyula az Árpád-korban 87 a tulajdonos azonos személye miatt lényegében egy birtokként szerepelnek.60 Az 1232-es oklevelünk Várajtot sem említi, feltehetően Vári miatt, mert Váritól északkeletre, Ant mellett feküdt, így nem volt közvetlenül határos Szerhettel. Szerhet határjárásában Gyula hiányát semmilyen módon nem tudjuk megmagyarázni, mert nincs semmiféle utalás arra, hogy hol lehetne, mint a vári halászok által használt föld esetében, amely egyértelműen Szerhet- től keletre, Vári környékén feküdt a határjárás szerint. Most, sokkal alaposabb vizsgálat után és elfogadva Dusnoki-Draskovich fejtegetéseit Gyula első említésével kapcsolatban, azt mondhatom, hogy azért nem szerepel a határjárásban, mert nem létezett ezen a néven falu 1232-ben. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy Gyula XIII. századi települési előzménye ne létezett volna, csupán azt, hogy a mai Gyula területén lévő XIII. századi települések egyikének sem ez volt a neve. Megfigyelhettük, hogy a késő középkori és újkori Gyula határai gyanúsan egybeesnek Szerhet 1232-es határával. Ez alapján nem tudok másra gondolni, csak arra, hogy Szerhet és Gyula területe azonos, így Szerhetet Gyula Árpád-kori előzményeként foghatjuk fel. Nem mond ennek ellent az sem, hogy Szerhet későbbiekben Várival együtt szerepel a gyulai uradalom részeként. A XV. századi említések már a XIII. századi átalakuló falurendszer eredményei. Szerhet és Vári kis területű településekként jobbágyfaluvá válhattak az egykori Szerhet és Vári területén. A XIII. századi településtörténet esetében hasonló folyamatok játszódhattak le mint a társadalomtörténetben. Társadalmi csoportok szűntek meg, alakultak át, de a nemzedékek folytonossága ettől még megmaradt. Gyula környékének történeti földrajzában kettős pusz- tásodási folyamat figyelhető meg. A XI-XII. századi aprófalvak nevének 90%-a eltűnik, 10%-a tovább él azonos névvel. Az eltűnő, átalakuló falvak területe beolvad a szomszédos falvak határaiba. Létrejönnek új falvak a XIII-XIV-XV. században (részben a régi települések neve alatt, részben új nevekkel), amelyek majd a török korban pusztulnak el. A XVIII. századi újjáépítés pedig megint új helyzetet teremtett a településtörténetben. Arra a kérdésre, hogy miként lett Szerhetből Gyula, nem tudok egyértelmű választ adni, mert a XIII-XIV. századi adatok hiánya ezt nem teszi lehetővé. A mai Gyula környékének településtörténete több évszázadon át folyamatosan változó képet mutatott. A XI-XII. században fennálló sok apró település egy része természetes úton, más része a tatárjárás következtében elpusztult, nem települt újjá. Határaikat, amennyiben birtokosuk ugyanaz volt, a szomszédos falvakkal egyesítették. Sor kerülhetett 60 ... que quidem mete a parte sinistra predicto oppido Gywla et possessioni Vary... DL 13245. Békés II. 45. az aradi káptalan oklevele Gyula, Vári, Ősi, Gelvács és Várajt közti határjárásról.
