Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Rácz György: Gyula az Árpád-korban
RÁcz György f Gyula az Árpád-korban 77 Régészeti módszerekkel nem kimutatható, hogy a közeli területen fekvő településnyomok egymással egy időben léteztek-e, vagy időben követték egymást. Másként fogalmazva, nem arról van-e szó, hogy a falu lakossága költözködött folyamatosan egyik helyről a másikra? A faluelvándorlások jól ismert esete miként magyarázható? Létezett-e téli és nyári szállás egyazon falun belül? Már a szakirodalomban előforduló nagyfokú terminológiai bizonytalanság - aprófalu, falumag, településcsíra, tanyaszerű település, szálláscsoport, föld, birtok - is azt jelzi, hogy a korai település- történeti rekonstrukciós kísérletek tárgya alig megfogható.24 2. A középkori településtörténet történészi oldalról legfontosabb módszertani problémája, hogy nem tudja egyértelműen értelmezni az írott forrásokban megjelenő helynevek pontos mibenlétét. Települést jelent-e a XI-XIII. századi oklevélben felbukkanó predium, villa, terra, possessio, locus? Mit jelentett ez a hely valójában, teljes faluszerű képződményeket vagy azok egy részét is jelölhette, lakottat vagy lakatlant? A régészek által feltárt településeket nem tudjuk minden esetben megfeleltetni az írott forrásokban szereplő falvakkal. 3. Lényegében ebből következik, hogy a korai településeket mind a történészek, mind a régészek általában falu, telep vagy lelőhely pontokként szokták ábrázolni a régió településeinek térképén.25 Ennek többnyi24 Egy nemrégiben, Pest megyei ásatások kapcsán született összegzés: „A teljes nyomvonalat tekintve a ritkás Árpád-kori objektumok pár száz méterenként csoportosulva követik egymást. A településeket ezért szinte lehetetlen lehatárolni, csak intenzívebb telepjelenségeket határozhatunk meg, néhány házból álló csoportosulásokat, amelyek együttesen akár több egymás melletti lelőhelyre kiterjedő gócokat, avagy nagyobb települési egységeket alkothatnak... A terepbejárásokon felszíni megfigyelések alapján körülhatárolt Árpád-kori telepnyomokból a feltárások után több is összevonható és egy települési egységként szemlélhető, amelynek élete különböző kronológiai fázisra bomlik... Jankovich Dénes összefoglalta e szórt »szállásszerű« településnyomok alapvető problémáit. Ezek közül talán a legfontosabb, és ásatások nélkül megoldhatatlan kérdés, hogy a településnyomok egy kiterjedt, laza szerkezetű falu részei, vagy önálló településcsírák, esetleg nyári szállások, nomád- vagy pásztorkunyhók maradványai lehettek-e. A publikáció óta eltelt több mint két évtized alatt nem születtek olyan elemzések, melyek alapján a fentiekre határozott választ kaphatnánk, de feltételezhető, hogy a különböző típusok együtt léteztek. Az Árpád-kori települések ugyanolyan változatosak, dinamikusak lehettek, mint a korabeli, mozgásban lévő társadalom. Nem tudjuk egyelőre megfeleltetni az ásatásokon megfigyelt telepjelenségeket az írott források falusias településekre utaló, változatos terminológiájával sem.” Rácz Tibor Ákos: Árpád-kori települések szerkezetének sajátosságai Pest megyében. Kutatások az МО-s autópálya és a 4-es számú elkerülő főút nyomvonalában. In: Benkő Elek-Kovács Gyöngyi (szerk.): A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon. Budapest, 2010. 69-79. 25 Gy.; Németh Péter: A középkori Szabolcs megye települései. Nyíregyháza, 1997.; Uő: A középkori Szatmár megye települései a XV. század elejéig. Asezarile comitatului medieval Satu Maré pana la inceputul secolului al XV-lea. Nyíregyháza, 2008.
