Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Almási Tibor: Gyula és uradalma a XIV-XV. századi okleveles adatok tükrében
A XIX. század vége felé a kiváló történész, Karácsonyi János az Anjou-kori okmánytárban közölt okleveleket tanulmányozva rábukkant két, számára különösen fontos dokumentumra. I. Károly király két oklevelét 1313 júniusában, a Fehér-Körös melletti „Julamonustrá”-n keltezték. Karácsonyi szerint a „Julamonustra” helynév olvasata Gyulamonostora, és ez a Gyulamonostora nem lehet más, mint Gyula városa. Úgy vélekedett, a monostor azonos a későbbi forrásokban említett plébániatemplommal. Karácsonyi logikusan felépített okfejtése elfogadottá vált, és a szakirodalomban, valamint a Gyula történetét népszerű formában feldolgozó kiadványokban rögzült: Gyula első okleveles említése 1313-ból való. Jó száz évvel később a forrásokra és a régészeti feltárásokra támaszkodva Dusnoki-Draskovich József figyelt fel Karácsonyi János forrásértelmezésének ellentmondásaira. Hosszabb kutatás után 2000-ben Hol volt „Julamonustra” és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei című tanulmányában publikálta vizsgálódásainak összegzését. Ahogy az lenni szokott, az új kutatási eredmények még szakmai körökben is lassan írták felül a száz éve ténynek tekintett adatokat. 2013, azaz a széles körben elfogadott „első okleveles említés” 700. évfordulójának közeledtével viszont előtérbe került a kérdés, vajon a város történetében mérföldkő-e az 1313-as esztendő? Gyula Város Önkormányzata és a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára történészek és régészek közreműködésével Gyula város történetének kezdetei címmel konferenciát szervezett a kérdés tisztázására. Kötetünk a konferencián elhangzott előadások újabb kutatásokkal kibővített anyagát tartalmazza. Dusnoki-Draskovich József korábbi tanulmányát kiegészítve - gondolatmenetét földrajzi, nemzetségtörténeti, nyelvészeti érvekkel alátámasztva - mutatja be, hogy az 1313-as oklevelek nem Gyulán, hanem Gerlán keletkeztek. Rácz György Gyula Árpád-kori történetét tekinti át, középpontba állítva egy 1232-ből származó, különösen informatív határjárást, írásának nagy nóvuma a Gyula környéki Zaránd megyei települések Györffy György Árpád-kori történeti földrajzának rendszerét követő adattára. A főként írott forrásokra támaszkodó történészek tanulmányait régészeti összefoglalók követik. Liska András a Gyula belterületén előbukkant régészeti lelőhelyeket, Szatmári Imre a Gyula környékén regisztrált települések részletes számbavételét végezte el. Almási Tibor - kitekintésképpen - Gyula XIV-XV. századi oklevelekben tükröződő történetét vette számba, bemutatva a város és az uradalom XIV. században megindult gyors fejlődését. - A helyenként egymással is vitázó szerzők a jelenlegi ismereteinket összegző, teljes körű áttekintést adnak Gyula és környéke Árpád-kori történetéről.
