Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Dusnoki-Draskovich József: Gyula város településtörténetének kezdetei
Dusnoki-Draskovich József f Gyula város településtörténetének kezdetei 17 Bunyitay hamarosan kijavította e tévedést, amelyre - mint írja - Gerla neve szolgáltatott alkalmat, mely név középkori szokás szerint „r” betű nélkül íratott: Gúla Gúrla helyett.36 (Ez utóbbi tartozott a békési főespe- rességhez.) Karácsonyi olvasata (Gyula) mégsem volt teljesen alaptalan, mivel megfigyelhetjük, hogy a tizedjegyzék e részének írója a „gy” hangot rendszeresen „g” betűvel jelölte. Az 1567. és 1579. évi török defterekben „Gyarla, másik nevén Gerla” falu szerepel, tehát az adószedő felhívta a figyelmet arra, hogy ez egy két nevű település. A XVIII. századi forrásokban, összeírásokban pedig többnyire „Gellá”-t vagy „Gelá”-t írnak. (Ma is van „Gellai” családnév.) Sőt az 1725. évi Békés megyei adóösszeírásban - a múlt zárványaként - következetesen a „Gyéla” írásmód szerepel.37 (Bármennyire beleillik elméletünkbe, az ilyen írásmód és ejtés e késői előfordulására nehéz magyarázatot találni. A lakosság egy részének ajkán talán egészen idáig tovább élt a lágy, gy-hangzós változat.) Az „r” nélküli ejtés korábban is, így a XIV. században is létezhetett, sőt ez lehetett a korábbi alak, amelyből egy ismert, az egész középkorban megfigyelhető gyakori nyelvi változással, elhasonulással (ll>rl) keletkezett a Gerla változat. Ilyen például a jász népnév alakulása is (ász, oszi>oszián, voszián), amely esetében előbb a „j” hasonul a megelőző spiránshoz (az s-hez) és vasyan>vassány, majd ebből elhasonulással (ss>rs) a varsány szó keletkezik. Gyulavarsánd neve is jól mutatja ezt: Wossyan>Wassan>(Gywla)war- san .38 A Gella helynév és a pápai tizedjegyzékben szereplő „Gúla” (valamint a késői Gyarla és Gyéla) írásmód tehát arra utalhat, hogy lehetséges kapcsolatuk az oklevelek „Iula” és „Julamonustra” neveivel. A XVIII-XIX. században is tudták még, hogy egykor kolostor állott Gerlán, mint Haan írja, a „monostorere” szigeten. Alapfalait 1870 előtt néhány évvel hányatta szét Gerla birtokosa, Wenckheim Károly gróf.39 1896. június 14-én Karácsonyi János egy kis régészeti kirándulás alkalmával tett helyszíni szemlét a gerlai „monostor-érköz”-ben fekvő Árpád-kori templom és monostor romjainál. „A valaha nagyszerű templom a Fehér-Köröstől kiágazó és oda visszatérő mély értől körülvett magaslaton állott, 2-3 öles mély vízzel és külön védőárkokkal övezve” - számol be 36 Bunyitay: i. m. II. köt. 386. Vö.: Monumenta Vaticana... S. I. T. I. Bp. 1987. 89. 37 Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. Békéscsaba, 1982. 215. /Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 10./, Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715-1730. Békéscsaba, 1977. /Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 8./ Teljes egészében közli az 1725. évi összeírást. A többi összeírásban „Gella” alak szerepel. Bél Mátyás „Gela” településről ír. (I. m. 26.) Karácsonyi utalt arra, hogy Gerlán 1715-ben XVI. századi családnevek (Nyikos, Irázi) tűnnek fel, vagyis kimutatható a kontinuitás. (Békésvm. tört. II. 126-127.) 38 Bárczy G.-Benkő L.-Berrár J.: A magyar nyelv története. Bp. 1967. 126-127., Márki Sándor: Aradvármegye és Arad szabad királyi város története. I. rész. Arad, 1892. 188. 39 Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. 66. és 183-184., Bél Mátyás: i. m. 26.
