Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Szatmári Imre: Középkori települések régészeti azonosítása Gyula környékén
Szatmári Imre f Középkori települések régészeti azonosítása Gyula környékén 155 2i. kép Keszi(egyház). 1: az Árpád-kori falu helyszínrajza, 2: a lelőhelyek környezete az „Almándi Ér”, „P. Keszi”, „Keszi Fok”, illetve „Várajt” és a „Várajti Rét” jelölésével Huszár Mátyás 1822. évi térképének 43. szelvényén szár Mátyás 1822. évi kéziratos térképének ábrázolása miatt nehézségei is vannak. (Lásd alább, a Várat(egyház)/Várajt címszónál!)59 (21. kép 1-2.) GELVÁCS K észítői - vagyis a mai Dénesmajortól déli irányban - egy olyan Árpád-kori eredetű, késő középkori faluhelyet találtunk az 1994-ben itt végzett régészeti terepbejárásaink során, amelynek azonosítása egyelőre csak a közvetlen közelben fennmaradt határnevek és a középkori oklevelekben előforduló említések között kimutatható névegyezések alapján lehetséges. A déli szélén egy erősen feltöltődött aljú egykori folyómederre támaszkodó lelőhelyet metszi a mai országhatár, melynek sajnos csak a magyarországi oldalán tudtunk részletes megfigyeléseket tenni a terepen. Az előkerült leletek tanúsága szerint az itt lévő település több évszázadon 59 Huszár 1822.43. szelvény; Csánki 1890. 735; Karácsonyi 1896. II. 178-180; Térképlap száma: 610-443 és 710-221 - sztereografikus vetület, 1:10.000, 1965 és 1972; Földi 1980. 22; Kristó 1983. 422-442; Kiss 1988. 551-552 - Gyulakeszinél; Szatmári 2005. 131; MRT IV/4. Gyulavári 97. sz. lelőhely, Kocsor-Rózsa-Szatmári-Zatykó 1994. évi és Gábor-Szatmári 1996. évi terepbejárása, illetve Gyulavári 107. sz. lelőhely, Kocsor- Rózsa-Szatmári-Zatykó 1994. évi és Kocsor-Kulcsár-Szatmári 1995. évi terepbejárása.
