Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Szatmári Imre: Középkori települések régészeti azonosítása Gyula környékén
Szatmári Imre f Középkori települések régészeti azonosítása Gyula környékén 145 13. KÉP Györke. 1: a középkori falu helyszín rajza, 2: a lelőhely környezete „Györkehely” jelölésével Huszár Mátyás 1822. évi térképének 54. szelvényén, 3: a település templomának feltárt alapfalai záródott. Később azonban az épületet nyugat felé egy szélesebb, négyszögletű épületrésszel kibővítették, így annak hossza kb. 16 méter, nyugati végének szélessége pedig kb. 7,5 méter lett. A templom alaprajzának pontos tájolására vonatkozó ásatási adatok sajnos nem maradtak fenn. A kutatás során legkevesebb 12 sírt tártak fel, ugyanis a 12. számú sírban egy XII. századi pénz is előkerült. Hitelesítő ásatásra pontosan ötven évvel Implom József ásatását követően, 1986-ban nyílott lehetőségünk, de mivel a templom teljes egészében az itt lévő tanya udvarára esik, csupán a templom körüli temető 16 sírját tudtuk feltárni. Az előkerült leletek részben Árpád-koriak, részben pedig késő középkoriak voltak. A falu templomának építését a XII. századra, bővítésének idejét legvalószínűbben a XIV. vagy a XV. századra tehetjük. A faluhely teljes kiterjedését az 1991-ben és 1994-ben végzett régészeti terepbejárások során határoztuk meg. A település lakossága az okleveles adatok alapján 1556- ban hagyta végleg magára a települést, melyet azután Gyula pódiumaként említettek.51 (13. kép 1-3.) 51 Huszár 1822. 54. szelvény; Horvát-Szatmári 1989. 384-386; Szatmári 1996a. 52-60; Szatmári 2005. 119; MRT IV/4. Gyula 7. sz. lelőhely, Gábor-Jankovich-Cs.Szabó- Szatmári 1985. évi, Berecz-Gábor-Kocsor-Korondán-Szatmári 1991. évi és Kocsor- Kopcsik-Szatmári-Szilágyi 1994. évi terepbejárása.
