Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Szatmári Imre: Középkori települések régészeti azonosítása Gyula környékén
Szatmári Imre f Középkori települések régészeti azonosítása Gyula környékén 129 kialakulására vagyunk kíváncsiak, akkor csak a középkori (XI-XVI. századi) leletanyagokat szolgáltató lelőhelyeket kell kiválogatnunk az összes, e környéken ismert régészeti lelőhelyek közül. Azok között is csak azokat, amelyek kiterjedésükben és a középkori leletanyag mennyiségében egyaránt határozottan legalább falu jellegű településre utalnak. Ennek megfelelően kiemelten csupán az Árpád-kori (XI-XIII. századi), illetve a késő középkori (XIV-XVI. századi) leletanyaggal jellemezhető faluhelyek jöhetnek számításba. 5, KÉP Késő középkori (XIV-XVI. századi) kerámiatöredékek. I: különböző edényekből származó, festett oldaltöredékek és korsókból való, szintén festett füldarabok, 2: különböző növényi ornamentikával ellátott és figurális díszítésű kályhacsempe-darabok (MRT 6. 300-301. nyomán) A Dél-Alföldön előforduló Árpád-kori (XI-XIII. századi) kerámiára - jellegzetes anyaguk, égetésük és színük mellett - igen jellemzőek a rajtuk lévő díszítések, valamint a mai felszínen található kerámiadarabokból kikövetkeztethető, illetve ásatásokból is ismert, sajátos edényformák és edénytípusok. (4. kép 1-2.) A késő középkor (XIV-XVI. század) folyamán az edények anyaga, égetése, színe, díszítésének módja és az edények formája is változott. Általánosan elterjedt az edények külső felületének különböző színű sávokkal való festése, igen sok korsófül töredé
