Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Liska András: Középkori régészeti adatok Gyula város belterületéről
114 Gyula város történetének kezdetei régészeti lelőhelyektől kb. 700-800 méteres távolságban kerültek elő az edénytöredékek, ami mindenképp külön lelőhelyet jelez. A belterületen napvilágra kerülő szórványleletek alapján - ismerve a város további, hasonló korú lelőhelyeinek jellegét - jogosan feltételezhetünk Árpád-kori településmaradványokat ezeken a részeken is.28 GYULA 775. LELŐHELY, NÉMETVÁROSI KATOLIKUS TEMPLOM A Gyula belterületének Ny-i részén lévő németvárosi templom elavult padozatának felújítását kezdték el 2004 júniusában. Első munkafázisként a régi kőlapok felszedése után az évtizedek alatt egyenetlenné vált, megsüllyedt padlószintet kellett elegyengetni, a padló alatti laza feltöltést kicserélni, kiegyenlíteni. Ezen munkálatok közben nyílt lehetőség régészeti megfigyelésekre Kovács József kanonok úr jóvoltából, aki a felújítási munkák megkezdésekor értesítette a gyulai Erkel Ferenc Múzeumot. A felbontott kőlapok alatt egy vékony, tégla-, és habarcstörmelékes kiegyenlítő réteget találtunk, amelybe a padlóburkoló kőlapokat belerakták. Ez alatt egy barnás színű, kissé kevert réteget dokumentáltunk, amely szintén a templom építését megelőzően, egy esetleges tereprendezés, vagy feltöltés során keletkezett. Ezek alatt egy vékony, de igen markáns, vöröses, illetve szürkés színű, hamus paticsos réteg helyezkedett el, amelyből késő középkori edénytöredékek is előkerültek. A felsorolt rétegeket keresztülvágja két, egymástól 6,5 m-re lévő, kb. 1 m széles, kiszedett alapfal árka. Feltételezésünk szerint a két párhuzamos, a mai templomépület tengelyével megegyező irányú, korábban kibontott alapfal árka azonos az e helyen korábban, a XVIII. században épült templom alapfalainak árkaival. Az alapokat talán a ma is álló templomépület XIX. század közepi építésekor bontották el, és a helyüket bontási törmelékkel töltötték meg. A Ny-i oldalon megtalált alapfal árkának Ny-i oldala már az ott lévő mellékoltár alá fut, ezért annak a szélességét nem tudtuk dokumentálni. A templom- épület oldalsó bejáratainak vonalában, a templom tengelyének közelében a kőpadló nagymértékben megsüllyedt, ezért a padló cseréjekor annak alapozását mélyen ki kellett cserélni. A két ajtó közötti területen, az oltár előtti árokkal párhuzamosan nyitott árok minden oldalán kb. 70-80 cm mélységben megfigyelhető volt a téglás, habarcs- és vakolattörmelékes, XIX. századi feltöltés. A feltöltési réteg alatt, az oltár előtti árok metszetfalán tapasztaltakhoz hasonlóan, egy paticsos, hamus réteget találtunk, amelyben egy teljesen ép, XVI-XVII. századinak meghatározható kerámiaedényt találtunk.29 A templomépület alapozásnak és építésének mun28 MRT IV/4. 29 Liska 2005.124.