Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Liska András: Középkori régészeti adatok Gyula város belterületéről
Liska András J Középkori régészeti adatok Gyula város belterületéről 109 5, KÉP A törökfürdő ábrázolása Leopold Franz Rosenfeld metszetén (1722) GYULA 574. LELŐHELY, 2. SZÁMÚ ISKOLA (KARÁCSONYI JÁNOS KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA) A lelőhely a város belterületén, a központban található, a belvárosi katolikus templom É-i oldalán, a Karácsonyi János Katolikus Általános Iskola területén. Erről az épületről a gyulai lakosok körében mindig köztudomású volt, hogy az épület területén valamikor török fürdő működött. Az épületnek a Ny-i oldalán egy folyosó húzódik, és a jelenleg használt bejárat is a katolikus templom felőli oldalon található. A bejárat most a folyosóra nyílik. A folyosóra érve mindjárt jobbra az első tanterem volt a régi fürdő helye. 1948-49 táján gombásodás miatt föl kellett bontani a tanteremben lévő padozatot, melynek során előkerült a fürdő hideg vizes medencéje. A XVIII. század elején ezt az épületet a reformátusok kapták meg, hogy templomnak használják.23 Az épület az 1722-ben Leopold Franz Rosenfeld által készített ábrázoláson azonosítható (5. kép). GYULA 575. LELŐHELY, VIKÁRIÁTUS (GYULAI ROMÁN ORTODOX PÜSPÖKSÉG) A lelőhely a város belterületén található, az Élővíz-csatorna É-i partján, a vártól Ny-ra lévő görögkeleti templom mellett. A templom DK-i oldalán van a Gyulai Román Ortodox Püspökség épülete, amelynek udva23 MRT IV/4.
