Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)

Liska András: Középkori régészeti adatok Gyula város belterületéről

104

Gyula város történetének kezdetei

2. KÉP

A ferences templom és rendház feltárt részeinek alaprajza (Szatmári 1994. 410.)

G AZ CRCOE.T1 KOLOSTOREPÜl-ET.

W•'A<o CELLA.

I. FOLYOSÓM.

j-KÉsŐB&i épületrészek.

K. KEMENCE.!

L: SZE.MÉTGÖDÖR

vázlat, ^жв.зго)

П MEGTALÁLT ALAPFAL.

MEGTALÁLT ALAPÁROK .

!__; FELTÉTELEZETT ALAPFAL.

ásatónak pl. a templomhajó feltárására csak a meglévő szőlősorok közötti területen volt lehetősége. Az egyébként kiváló megfigyeléseket rögzítő és alapos feltárás azonban ilyen módon mind építéstörténeti, mind régészeti és kronológiai szempontból több kérdést nem tudott megválaszolni. Implom bár pl. említi, hogy a Mathis Zündt 1566. évi metszetén (8. kép) kéttornyú épületként ábrázolt ferences templom semmiképp sem rendelkezhetett az ott látható homlokzati tornyokkal, a feltáráson nem talált adatokat arra vonatkozóan, hogy pontosan hol és milyen harangtornya volt a templomnak. Az építési periódusok szétválasztása és keltezése sem tisztázott teljesen, és ezt sem a későbbiekben, a műemléki konzerválást megelőzően, Pamer Nóra által 1962-ben végzett rövid ásatás,12 sem Szatmári Imre 1985-ben folytatott, kis felületű, hitelesítő feltárása sem tudta megnyugtatóan megoldani.13 Az 1962-es ásatást követően alakították ki a ma is látható és látogatható romkertet, ám ez csupán a szentély területére és annak közvetlen környezetére szorítkozik. Ráadásul a romkertet övező telkek az 1940-es évek közepétől kezdődően teljesen beépültek, elfedve a templom és a kolostor Ny-i részét, és hosszú időre lehetetlenné téve

12 Pamer 1963.

13 Szatmári 1994. 419.