Dusnoki-Draskovich József - Erdész Ádám: A hétköznapok historikuma - Körösök vidéke 5. (Gyula, 1997)

1. TANULMÁNYOK - Kósa László: A fürdővendégek társadalmi összetétele a kiegyezéskori Magyarországon

A századvégen igen divatosnak számított Herkulesfürdó. 1896 őszén a Vaskapu-csatorna megnyitásakor itt adott egymásnak találkozót I. Ferenc József osztrák-magyar, I. Károly román és I. Sándor szerb uralkodó. Ferenc József már első magyarországi útján, 1852-ben is megfordult itt, de I. Károlynak sem volt ismeretlen a hely, mert 1887-ben meglátogatta a hat hétig itt nyaraló Erzsébet királynét.

21 Magasrangú vendégekben nem lévén tehát hiány, föltűnő, hogy időmetszetünkben a magasabb rétegekből csupán „mutatóban" akad néhány személy, egy bankár és egy gyáros, valamint egy képviselő és egyetlen arisztokrata, gróf Keglevich Géza pénzügyminisztériumi titkár. A társadalmi piramis talpazatából a fbldésznék írt parasztok nevük és állandó lakhelyük után ítélve, magyarországi és romániai románok. Az alkalmazottakközt találunk vasutast, hajóskapitányt, erdőőrt, uradalmi szolgákat, hét pincért (közülük egy „pincérmester"-ként szerepel), akikről gyanítható, hogy nem üdülni vagy gyógyulni, hanem dolgozni érkeztek. Furcsa, hogy egy-egy szakácsnőt és cselédet külön tüntettek föl, holott őket kísérőként, névtelen szokták jelölni. Talán szintén munkavállalók voltak. Az összes érkezők több mint egyharmada értelmiségi. Nemcsak számuk magas, hanem belső rétegzettségük is gazdag. Tizenkét csoportot képviselnek. Minthogy a török kiűzése, a hajdani határőrvidékek megszervezése (18. sz. eleje) óta Herkulesfürdő hagyományosan a katonaság gyógyulását és pihenését szolgálta, nem meglepő a katonatisztek nagy száma (32), mellettük sokan vannak még pedagógusok (21) és az igazságszolgáltatásban dolgozók (14). Arányszámuk a teljes fürdői publikumban 10,8%, 7,1% és 4,7%, a csoporton belül 32%, 21%, 14%. Rajtuk kívül orvosok, lelkészek, mérnökök, művészek, újságírók, gyógyszerészek, sőt egy-egy gazdatiszt, állatorvos és diplomata is érkezett.