Dusnoki-Draskovich József - Erdész Ádám: A hétköznapok historikuma - Körösök vidéke 5. (Gyula, 1997)

II. FORRÁSOK - Czeglédi Imre: Társasélet, szórakozás, ünnepek egy kisvárosban.- Újságcikkek a Békés 1896. évi számaiból

ásítozó publikum hallgat végig, mint egy verkli nótát, egy csomó hazafias frázis, bankett és malacpörkölt. [...] A legszentebb, leghazafiasabb ünnep a fiatalság és az intelligencia 80 százalékának szemében „heccé" süllyed, és a legtöbb nem is érdeklődik iránta. Oka akenyérés adivat. Az egyik hazafiatlan divatból, a másik, mert félti a kenyerét. Hazafias érzés, ma már csak a szabad iparos rendelkezik vele! Természetes, hogy ilyen körülmények közt, midőn a szellem birtokosai részint kenyérféltés, részint divatból visszavonulnak az ünnepélytől, az teljesen a polgárság kezében marad. Igaz, hogy ezek szebben és mélyebben érezhetnek, mint a náluk magasabb műveltségi fokon álló úri osztály, de érzésüknek nem tudnak oly szép formát adni, közvetlenül és impozáns módon kifejezésre juttatni, nem tudnak eredeti új dolgot produkálni s így válik a márciusi szent ünnep sablonszerűvé, mint ahogy kopottá válik a legremekebb dal, melyet sokszor hallunk. Ezen kellene segíteni valahogy... (Békés, 1896. 11. sz. március 15.) A millenáris ünnep Gyulán [...]A város már napokkal ezelőtt zászlódíszbe öltözött. Vasárnap délelőtt tolongó sokaság népesítette be az utcákat a délelőtti órákban, s az egyes templomok különböző időben tartott isteni tiszteletein hatalmas közönség vett részt. Zsúfolásig megtöltötte a templomokat, s a közönségnek igen nagy része, kik a zsúfolt templomokba be nem juthattak, az utcákon álldogáltak. A templomokat megtöltő közönség soraiban volt látható a vármegye teljes számú tisztikara, élén Tallián Béla főispán-