Dusnoki-Draskovich József - Erdész Ádám: A hétköznapok historikuma - Körösök vidéke 5. (Gyula, 1997)

II. FORRÁSOK - Czeglédi Imre: Társasélet, szórakozás, ünnepek egy kisvárosban.- Újságcikkek a Békés 1896. évi számaiból

egyetlen alkalommal sem szerepel az újságban - a Pénzügyigazgatóság költözött az épületbe -, egy évtized múlva le is bontják a patinás épületet, s megépül helyén a polgári leányiskola. (I. Sz. Altalános Iskola.) A kávéházak közül a Központit úgy felújította új tulajdonosa, „hogy hozzá hasonlítható nemcsak Gyulán, de a vármegyében még nem volt".

8 A katonaság az abban az évben nyílt gyalogsági tiszti étkezdében tartott rendezvényt

9 (az épület ma is megvan a Dobay utca sarkán). Nyáron a szabadban, a Göndöcs-kertben, a grófnő városszéli kiserdejében s a Városerdőben mulattak a gyulaiak, utóbbi épp 1896-ban kapta ma is meglévő vasúti megállóhelyét. Az iparosifjak székháza a mai ipartestületi székház (a volt Erkel mozi) helyén alig nyolc éve épült, de épp az iparosoknál volt szokás, hogy valamelyik mesternél tartották összejöveteleiket, báljaikat. A gyulai vigalmaknálhárom cigányzenekart említ a Békés: mindenekelőttBadé Pista zenekarát a Központi kávéházban, Tóth Józsefét a Komlóban. De Badé, az első számú zenekar szórakoztatta hetenként kétszer a népkerti sétálókat is, őket hívták a dobozi főúri vadászat vendégeinek szórakoztatására, az ifjúság városerdei majálisára. Ebben az évben júniustól szeptemberig Tusnádfürdőre kaptak meghívást az ottani vendégek szórakoztatására, helyettük a népkerti térzenét a harmadik zenekar, Rácz Jancsi bandája adta.

10 A régi gyulai zenekarok közül csak a németvárosi gyermekzenekart említi a Békés, szerepeltek - télen - a korcsolyapályán több alkalommal is, máskor maguk rendeztek bálát saját hangszeralapjuk javára. Lenni kellett egy magyar fúvószenekarnak is, mert karmestert kerestek számára,

11 s egy alkalommal említik a Székely zenekart is.

12