Dusnoki-Draskovich József - Erdész Ádám: A hétköznapok historikuma - Körösök vidéke 5. (Gyula, 1997)

II. FORRÁSOK - Czeglédi Imre: Társasélet, szórakozás, ünnepek egy kisvárosban.- Újságcikkek a Békés 1896. évi számaiból

a Nagyrománvárosi, Krisztinavárosi olvasókör és a Függet­lenségi 48-as Kör. A város jelentós számú kézműiparosa az 1872-ben meg­szüntetett céhek helyett 1874-ben három ipartársulatba tö­mörült. Közülük azonban csak a csizmadia ipartársulat lép nyilvánosságra sikeres rendezvényeivel. Közvetlenül ide tar­tozik az Iparosifjúsági Egylet, amely önképző és segélyező cél­lal alakult 1878-ban, 1888-ban már saját székházat avatott, s 1884-ben megalakult a Kereskedőifjak Önképző és Betegsegé­lyező Egyesülete is. Közel állt az iparossághoz az 1886-ban végleg megalakult Önkéntes Tűzoltóegylet. Báli rendezvé­nyeinek társaságát egyre inkább az iparosok adták. 1 Ezzel eljutottunk a középosztályhoz. Összejöveteleinek köz­pontja, aPolgári Kör 1861-ben alakult, tagsága a városi tiszt­viselők, tanárok, tanítók előkelőbb iparosok, kereskedők és gazdák. Saját épülete a mai Béke sugárút-Jókai utca német­városi sarkán állt. A polgárosodás hozta létre a dalármozgalmat. A század második felében Gyulán újra meg újra alakul és átalakul a dalegylet, 1896-ban épp újraszületik a gyulai dalkör Erkel Ferenc dalkör néven. 2 Ugyancsak a polgári kor termékei a sportegyesületek. Gyu­lán előbb a tűzoltóegyesület keretében jelenik meg 1870-ben, majd többszöri megszűnés és újjáalakulás után 1885-től folya­matosnak tekinthető a korcsolyázóegylet működése. Pályájuk előbb a homokgödör területén volt, az évtized közepén az Élő­víz-csatornán, a Menyhárt-híd mellett alakítottak ki új pá­lyát. 3 1896-ban alakult meg a gyulai teniszklub, akkor még füves pályán játszottak (lawn tennis). A múzeumépület mö­gött létesített teniszpálya közel száz évig létezett. 4 Nyári szórakozást jelentett a séta. A sétatér előbb a megye­háza előtt volt, majd a pavilon megépítésével átkerült a Gön­döcs-kertbe. A gyulai társadalom élén álló elit a megyei tisztikarra épült, élén a grófi Almásy családdal. Központjuk a Gyulai Kaszinó, akkor a mai Kossuth u. 1. sz. épületben volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom