Dusnoki-Draskovich József - Erdész Ádám: A hétköznapok historikuma - Körösök vidéke 5. (Gyula, 1997)

1. TANULMÁNYOK - Szenti Tibor: A szegénység, kiszolgáltatottság és bűnözés örvényében

20. század elején talált ezen rétegbeli embereket is a „köny­nyen élők" 6 csoportjába osztotta és élesen elkülönítette azok­tól, akik becsületes életet éltek, de a szipolyozó társadalom miatt maradtak nincstelenek. A szegénység és munkakerülés gyakran szétválaszthatat­lan szövevényébe tartozik a 404/1756. pörből ismert Barta István, akit a saját sorstárs tanúk is így jellemeztek: M [...]eö csak egy tekergő volt, Se jó Paraszt[...], Se jó Deák[...] a Szálláson Sem sokat volt, mert eö néki a dolog büdös vólt[...]"; vagy: „[...] eö egy durczás, és erkölcsös Iffjú volt, leg kissebbért fel pattant, nem szánta volna mindgyárt az embert által késelni, és így eö vélle Senki nem tarthatott[...] maga Fe­leségétmás alá adó gonosz embert...]" volt. Barta önérzetesen így indokolta többszörös csecsemőgyilkosságukat: ,,[...]mint­hogy szegény állapottal voltunk, rajtunk el szaporodnak gyer­mekünk, nem tarthatyuk, más kezei lábai lesznek[...]" Ehhez a súlyos társadalmi képhez hozzátartozott még a kegyetlenkedés is. Ez a bűnök megtorlásában épp úgy meg­nyilvánult, mint a gazdag és szegény viszonylatában, de a nép szenvedő rétegében sem kímélték egymást. A 382/1803. pörben az éhező anya késsel szurkálta össze csecsemőjét, hogy megszabaduljon egy tehertől. Jellemző, hogy amikor a szom­szédok rátaláltak a még vergődő kislányra, kinek „[..Ja* testén lévő, bé dugva volt Jukból a' vér ki bugyant [...]", nem a gyermek életének megmentésére törekedtek. A házigazda bosszútól ajzva a szomszédba ment segítségért, hogy az anyát megkötözzék. A nő olyan szegénységben élt, hogy könyörado­mányból tengette életét. Férje béresként szolgált. Tragikus történetéről így vallott a gyilkos: ,,A' gyermek ágyamat csak egy hétig feküdtem; de azután kéntelenittettem fel kelni a' gyermek ágyamból, mivel Kenyerem nem volt, és a' Férjem gazdája is, a' bériből, Búzát vagy Kenyérre valót nem adott, és így, hogy másnak dolgozhassam a' Kenyérért, azért sza­kasztottam félbe a' gyerek ágyamat. - Addig pedig, míg a' gyermek ágyamat feküdtem 1. hétig, a' szomszédok tartot­tak."

Next

/
Oldalképek
Tartalom