Dusnoki-Draskovich József - Erdész Ádám: A hétköznapok historikuma - Körösök vidéke 5. (Gyula, 1997)
1. TANULMÁNYOK - Szenti Tibor: A szegénység, kiszolgáltatottság és bűnözés örvényében
20. század elején talált ezen rétegbeli embereket is a „könynyen élők" 6 csoportjába osztotta és élesen elkülönítette azoktól, akik becsületes életet éltek, de a szipolyozó társadalom miatt maradtak nincstelenek. A szegénység és munkakerülés gyakran szétválaszthatatlan szövevényébe tartozik a 404/1756. pörből ismert Barta István, akit a saját sorstárs tanúk is így jellemeztek: M [...]eö csak egy tekergő volt, Se jó Paraszt[...], Se jó Deák[...] a Szálláson Sem sokat volt, mert eö néki a dolog büdös vólt[...]"; vagy: „[...] eö egy durczás, és erkölcsös Iffjú volt, leg kissebbért fel pattant, nem szánta volna mindgyárt az embert által késelni, és így eö vélle Senki nem tarthatott[...] maga Feleségétmás alá adó gonosz embert...]" volt. Barta önérzetesen így indokolta többszörös csecsemőgyilkosságukat: ,,[...]minthogy szegény állapottal voltunk, rajtunk el szaporodnak gyermekünk, nem tarthatyuk, más kezei lábai lesznek[...]" Ehhez a súlyos társadalmi képhez hozzátartozott még a kegyetlenkedés is. Ez a bűnök megtorlásában épp úgy megnyilvánult, mint a gazdag és szegény viszonylatában, de a nép szenvedő rétegében sem kímélték egymást. A 382/1803. pörben az éhező anya késsel szurkálta össze csecsemőjét, hogy megszabaduljon egy tehertől. Jellemző, hogy amikor a szomszédok rátaláltak a még vergődő kislányra, kinek „[..Ja* testén lévő, bé dugva volt Jukból a' vér ki bugyant [...]", nem a gyermek életének megmentésére törekedtek. A házigazda bosszútól ajzva a szomszédba ment segítségért, hogy az anyát megkötözzék. A nő olyan szegénységben élt, hogy könyöradományból tengette életét. Férje béresként szolgált. Tragikus történetéről így vallott a gyilkos: ,,A' gyermek ágyamat csak egy hétig feküdtem; de azután kéntelenittettem fel kelni a' gyermek ágyamból, mivel Kenyerem nem volt, és a' Férjem gazdája is, a' bériből, Búzát vagy Kenyérre valót nem adott, és így, hogy másnak dolgozhassam a' Kenyérért, azért szakasztottam félbe a' gyerek ágyamat. - Addig pedig, míg a' gyermek ágyamat feküdtem 1. hétig, a' szomszédok tartottak."