Dusnoki-Draskovich József - Erdész Ádám: A hétköznapok historikuma - Körösök vidéke 5. (Gyula, 1997)

II. FORRÁSOK - Czeglédi Imre: Társasélet, szórakozás, ünnepek egy kisvárosban.- Újságcikkek a Békés 1896. évi számaiból

És azért üdvözöllek téged óh tennispálya! Legyen a te uralmad hosszú és sok tagot számláljon a te országod. Hiszen volt nekünk sportklubunk is valaha, volt csónakázó egyesületünk is a homokbányán, vívóklubunk is egykor. Belefogtunk mi mindenfajta egyletbe, mert mi gyulaiak tűzzel fogunk bele mindenbe - és roppant kitartók vagyunk, dacára annak, hogy a rossz nyelvek ránk fogják, hogy „szalmatűz" a mi lelkesedésünk! De hát ez nem igaz! Tanú rá az a sok megalakított és eltűnt, tervbe vett, félig kivitt, vagy kiviendő klub, vagy egylet, melyektől egykor a Gyula város társadalmi életéről megírandó monográfia hemzsegni fog. Hát csak azért mondom neked, szép tennispálya, hogy kár volna, ha te is úgy begyepesednél, mint a népkert hajdani két kuglipályája, mely kezdetben fejbetörések okozója is volt, miután csak két társaság játszhatott rajtuk egy időben, holott akkor mindenki kuglizni szeretett volna a népkertben. Azóta megváltozott a világ. Most már nem szeret senki kuglizni a népkertben. A kuglipályákat benőtte a fű, a deszkáját elhordták fűteni. A tekepálya pedig felvette a „néhai" nevet, éppen úgy, mint a csónakázó egylet, a sportklub, a vívóegylet meg többi elődje. Most lawn-tennisezünk! Vidám kacajtól, lenge toalettektől nyer bájt a tavaszi mezbe öltözött népkert, s hangzik a „fifti", „szerti",

46 „advantics" s más angol csudabogár nevű játékszavak, melyeket olyan sikkel tudunk kimondani, mert hát... hát nem értünk! Nevessenek ki jámbor paraszteszemért Magyarhon összes lawn-tennis klubjai, de nem tudom miért kell nekünk angolul kiabálni, mikor magyarul is tudunk. Hát nem lehetne magyar vezényszavakat használni ehhez a csinos játékhoz? [...3 - re (Békés, 17. sz. 1896. április 26.)