Dusnoki-Draskovich József - Erdész Ádám: A hétköznapok historikuma - Körösök vidéke 5. (Gyula, 1997)
1. TANULMÁNYOK - Gyáni Gábor: A hétköznapok historikuma
szaemlékezések születtek, de az oral history eszközeivel dolgozó kutatók is növelték az írásos dokumentumok spektrumát. A teljes termésről ma még nincs kelló áttekintésünk, de az eddigi legfontosabb közlemények 45 alapján is kijelenthető: a forrásanyag ihletett történeti antropológiai feldolgozásra vár. Ám nemcsak a rendkívüli állapotok, hanem a békés és „eseménytelen" átlagos hétköznapok világa is a mikro történetírás tárgyát képezheti. Ehhez az utóbbihoz jó forrással szolgálhat, egyebek mellett, a paraszti írásbeliség sok-sok terméke. A nemegyszer asszonyok által papírra vetett önéletírások, melyekből a néprajzosok már korábban publikáltak, 46 e dokumentumfajta becses példányai. Végére maradt a sorsdöntő kérdés: önmagán túl mire is jó a hétköznapok története, miért érdemes a témával foglalkozni, milyen hozadéka lehet a történetírás egésze számára? A mikrotörténet tárgya elsőrendűen a „civil társadalom" maga, az az életvilág, amely szociokulturális egészet alkot az egyéni és a társaslét elemi szintjén. E különös mélyvilág rekonstruálása, a mindennapi gondolkodás fogalmi kategóriáinak az értelmezése, az átlagemberi tapasztalat történeti tényként tisztelése - ezek együtt mind segíthetnek bennünket abban, hogy pontosítsunk számos nagy történeti problémát. Hadd utaljak, pusztán a példa kedvéért, egy lehetséges kérdéskörre. A német történetírásban, de mutatis mutandis nálunk is, viták folynak a polgárosodás, a polgárság történeti szerepéről. A polgári fejlődés, vele a liberális eszmerendszer történeti súlya aligha ítélhető meg a maga teljes mélységében a polgári életvilág mikrotörténeti vizsgálata nélkül. A német „Sonderweg" vita számára is új irányt mutathat annak módszeres kutatása, hogy mit jelentett polgárnak lenni adott helyen és időben a vilmosi császárság korában. Aminek a feltárása továbblépést ígér a német különútról folytatott, s nemegyszer túlideologizált vitában. 47 Az effajta történetírás lehetséges hasznáról és forrásai potenciális köréről eddig elmondottak pusztán csak vázlatos gondolatok. Szinte bizonyos, hogy a kutatás lehetőségei mind