Dusnoki-Draskovich József - Erdész Ádám: A hétköznapok historikuma - Körösök vidéke 5. (Gyula, 1997)

II. FORRÁSOK - Czeglédi Imre: Társasélet, szórakozás, ünnepek egy kisvárosban.- Újságcikkek a Békés 1896. évi számaiból

ünnepségek és az egyházi ünnepek külön fejezetet igényelnének, ezért nem részletezem.) Bálok A társas szórakozás legkedveltebb formája volt, s változatos sűrűséggel egész éven át végigkísérhető. Egy-egy jól sikerült bál hajnalig, sőt reggeli 6-7 óráig tartott. Legfőbb időszaka a farsang (január és február), s legfelkapottabb színhelye a pavilon. 1896-ban 15 bált jegyeztek fel a pavilonban. A farsang idején ugyan csak négy bál volt itt - utólag gyenge farsangnak is nevezte az újságíró az 1896. évit-, éspedig a 48as Köré, a Katolikus Kör jubileumi bálja, a németvárosi gyermekzenekar bálja hangszerbevételi alapjajavára s a „nőtlen urak bálja". Ez utóbbit nevezi a krónikás a farsang egyetlen elitbáljának.

22 A Nagymagyarvárosi Olvasókör Ludvig József házánál tartott farsangi táncvigalmat,

23 s a Kaszinó is egy „estélyt" rendezett a farsang idején. A farsangi bálokat az Önkéntes Tűzoltóegylet farsangi karneválja zárta február 17én, s ez valóságos népünnepéllyé vált. A Budapestről hozatott jelmezek, a szerződtetett bohócok, a dalárda szerepeltetése, az előttünk ismeretlen fogalmat takaró „velencei karneváljáték", sőt „színház-égés" sejteti a látványos, vidámságra törekvő karneváli hangulatot.

24 A következő két bál március 15-e ünnepléséhez csatlakozik (az olvasókörök pavilonbeli bálja és a Polgári Kör bankettje). Május és június a majálisok ideje, az ifjúság szabadban rendezett tavaszi kirándulásai, de a felnőttek is jól érezték magukat a zeneszóval kísért rendezvényeken: május 20-án a római katolikus iskola majálisa az uradalom remetei majorjában, 26-án a református iskola rendezvénye az egyik presbiter eleki úti tanyáján június 3-án a polgári iskola juniálisa a Városerdőben.

25 A pünkösdi ünnepek is vidámsággal szoktak eltelni, most azonban közel lévén az elmúlt millenniumi ünnepség, csende-