Dusnoki-Draskovich József - Erdész Ádám: A hétköznapok historikuma - Körösök vidéke 5. (Gyula, 1997)

II. FORRÁSOK - Scherer Ferenc: Hogyan szórakoztak Gyulán a múlt század első felében

nem találna Gyulán lenni, a következő nap „azon ijesztő ruhákba befenve, bekenve, náluk lévő láncokkal és eszközökkel együtt, az időnek legnagyobb viszontagságában is, fényes nappal Békésre kísértessenek". A farsangi tyúkverő,

9 valamint farsang napján a „Hans és Krédl maskarás járkálások" szintén tilalmazva voltak. Ezek voltak a nép kisebb mulatságai. A nagy solemnitások

11 leírása - mint pl. az évente megismétlődő bíróválasztások, továbbá a főispáni beiktatások, fejedelmi személyek átutazása a városon stb., amikor a népünnepélyeken ősi szokás szerint magas emelvényről állandóan csurgott a bor - túlhaladná ezen cikk kereteit. JEGYZETEK 1 Megjelent a Békés c. újság 1933. március 1. és 4-i számában. (Felolvasásként elhangzott a Szociális Misszió febr. 23-i ülésén.) A cikk megértéséhez tudnunk kell, hogy Gyula 1734-től 1857-ig két mezővárosra, Magyar- és Németgyulára oszlott. Németgyulának azonban nem volt vásártartási joga és önálló plébániája. Milova és Paulis (Opálos) Arad vármegyében fekvő települések. Börtön, fogház. Őrjáratok. Kihágások, rendzavarások. Régi országos szokás volt, hogy a mesterlegények jó része a hétfői napot (Blaumontag) elhenyélte, "kisvasárnapot" csinált. Eztszentheverdel napjának is nevezték. Elkobozzák. * Szegődmény. A tyúkverő lakodalmakban és farsangkor volt kedvelt játék. Egy tyúkot földbe vert cövekhez kötnek, s a tyúkot egy bekötött szemű legénynek kell cséppel agyonütnie. Maskarás felvonulás farsang harmadnapján, nevét egy kerékre erősített s azon forgó két báburól (Hans és Gretel) kapta. Ünnepek.