Dusnoki-Draskovich József - Erdész Ádám: A hétköznapok historikuma - Körösök vidéke 5. (Gyula, 1997)

1. TANULMÁNYOK - Erdész Ádám: Ünnep és politika

ERDÉSZÁDÁM Ünnep és politika Március 15-i ünnepek a dualizmus korában egy alföldi városban Barátaimnak, akikkel együtt ünnepeltük 1989. március 15-ét Minden társadalom életében kitüntetett szerepet töltenek be az ünnepek: az ünnep - amennyiben azt az adott közösség valóban sajátjának tekinti - lehetőséget teremt a társadalom belső kohéziójának megerősítésére, azaz alkalmat ad arra, hogy az egyes ember a múltját és jelenét történeti távlatokban értelmező s pozitív önképét felmutató közösséggel azonosítsa magát. A19. század második felében az egyházi ünnepek és a jeles napokhoz kötődő világi ünnepek mellett megjelentek a korábbi protokolláris ceremóniáktól eltérő jellegű, a társadalom jelentős részét érintő politikai tartalmú ünnepek. Az új, politikai tartalmú ünnepek együttese koncentráltan jelenítette meg egy-egy társadalom belső struktúráját, politikai tagoltságát, a különböző rétegek kulturális és viselkedésszociológiai jellemzőit. Tanulmányomban - kihasználva az ünnep kínálta sokrétű közelítési lehetőséget - egy alföldi város, Gyula dualizmus kori ünnepkultúrájának legjellegzetesebb részét kívánom bemutatni. Az önmagában is fontos művelődéstörténeti jelenségen túl, egy-egy ünnep tartalmának és szertartásának vizsgálata révén pontos képet kaphatunk a választott település társadalmi és politikai viszonyairól, a város polgárainak mentalitásáról és értékválasztásairól. Az osztrák kisvárosi polgárság történetét tanulmányozó Elisabeth Ulesperger szerint a 19. század második felében meghonosodott, látványos külsőségek mellett megrendezett ünnepek a nyilvánosság nagyon fontos fórumai is voltak.

1 Mivel e fórumokon - az ün-