Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

Megyei és országos évfordulók, megemlékezések - Jároli József: Palugyay Imre halálának egy- és negyedszázados évfordulójára

Hasonlókép Szarvas városa részéről már 1852-ik évben elhatároztatott, hogy egy szeszgyár és serház a város költségén épitcssék, mellynck létrehozatala szintén egy két évi időt igényel. Gyoma város határában van Wodianer Mária és Albert birtokosoknak egy 1845-cn épült szesz-gyára, mellyben évenként, biztos számítás szerint, 1500-1800 akó szesz égettetik. (109-111. oldal) XXIV. Az egyitelt Békés-Csanád megye hajdani s jelenlegi felosztása közigazgatási, törvénykezési s adói tekintetben. A) Békés vániegyében. Békés megye hajdan közigazgatási, törvénykezési és adói tekintetben két járásra u.m. Békésire és Csabaira osztatott fel; a) A Békési járás állott M[agyar]-Gyula, N[émet]-Gyula, Békés és Füzes-Gyarmat mezővárosokból. - Gyula-Vári, Doboz, Vésztő, K.-Ladány, Szeghalom helységekből; - ÚjKigyós, Csejt kertész faluból, Ó-Kigyós népes pusztából; - Bucsa, Ösvény, Nagy és Kis-Harang, Pázmány, Balkány, Nagy-Halas, Kis- és Nagy-Könye, Kis-Károly, Szimaisziget, Jorda, Csigoró, Átka, Kóth, Mágor, Méhes, Fás, Nemes-Kereki, Ludad, Décsér, Bánhida, Ditér, Kámát, Bélmegyer, Zsíres, Vadas, Csatár, Verebes, Gerla, Boros-Gyán, Múrva-hely, NagyKamut, Gyúr, Ölyved, Póstelek, Vcsze, Remeteháza, Keszi, Alabián, Fövenyes, Szabadka, Sz.Benedek, és Kis-Pél pusztákból. b) A Csabai járás állott Csaba, Gyoma, és Szarvas mezővárosokból; - Tót-Komlós, Orosháza, Kétegyháza, M.-Bcrény, K.-Tartsa, Endrőd, Sz.-András és Öcsöd helységekből; Szent-Tornya kertész faluból; - Gerendás, Muróny, Csorvás, Csabacsüd, Szénás, Nagy és Kis-Csákó, Nagy-Kondoros, Káka, Halásztelek, Kis és Nagy-Déts, Csejt, Fehéregyház, Tatárszállás, Peres, Nyárszeg, Sima, Kis-Kondoros, Csudaballa, Póhalom, Ege, Félhalom, Edeles, Szent-János, Nagy és Kis-Soprony, Kis-Kamut, Sz.-Miklós és Kerekegyháza pusztákból. - E járást két fő- és két alszolgabíró, négy eskütlcl igazgatta. Ugyancsak közigazgatási, törvénykezési és adói tekintetben, az 1840-ik évi november 26án tartatott megyei gyűlés rendelete szerint, a Békési járásból egy harmadik, vagyis középponti járás alakíttatott, melly: M.-Gyula, N.-Gyula, Doboz, Vári helységekből, a fen elősorolt pusztákkal együtt, - állott; egy fő- és egy alszolgabíró s egy eskütt kormányzása alatt. - 1849 és 1853-dik év közben a Gyulai járás állott M.-Gyula, N.-Gyula mezővárosokból; Doboz, Gyula-Vári, Kétegyháza, Ó és Új-Kígyós helységekből, a hozzá tartozó pusztákkal. A Békési járást illetőleg. A mostan Békési járásban eső községek közül egyedül csak Tárcsa tartozott a Békési járásba, de ez is 1842-ben a Csabaihoz csatoltatott, mig végre most már ismét a Békésihez tartozik. - M-Berény 1849-ik év előtt a Csabaihoz tartozott. A Szarvasi járás felosztása közigazgatási, törvénykezési és adói tekintetben hajdanában ugyan az volt, mi most, kivévén azt, hogy 1849-1853-ik év közben Gyoma városa a Békési járáshoz tartozott. A jelenlegi Szeghalmi járás 1849-1853-ik év közben Sárréti járásnak neveztetett s felosztása következő volt: - Szeghalom a közigazgatási és törvénykezési hatóság székhelye, hajdan Békési járásnak neveztetett; s a járás főszolgabírája lakott Békésen, alszolgabirája Körös-Ladányban, és az eskütt Szeghalmon; - később az alszolgabirói állomás megszűnt e járásban, és igy Békésen volt főszolgabíró, Szeghalom eskütt lakása; - ezen felosztás idejekor tartoztak a Békési járás hatósághoz: Békés, K.-Tarcsa, K.-Ladány, Szeghalom, Vésztő és Gyarmat községek, - jelenleg Szeghalom, Füzes-Gyarmat, K-Ladány, Vésztő, - és 1849-dik