Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

Megyei és országos évfordulók, megemlékezések - Erdész Ádám: Békés megye és Kossuth Pesti Hírlapja

Békésben is, hogy többé szláv felírást Szarvason sem olvasandunk a köztanoda homlokzatán. - A megyei számadások folyó megvizsgálását tárgyazó számvevői törvényszéknek bemutatott jegyzőkönyvéből osztatlan örömmel merített a megye újabb meggyőződést arról, hogy helyhatósági közgazdálkodása minden ágaiban a tiszta kezelés, a példás rendtartás folyvást lélekismeretesen fentarlatik. - Ki is jelentetett a megyének ezzel közmegclégülése az illetők iránt. - Némi részletes számadások elmaradására azonban a rosszalás kimondatott, és azok beadására véghatáridő tűzetett ki. - Küldöttségi nyomozás folytában kérdés keletkezett több évek előtt eladott bitang jószágokért bekerült pénzek felett is, mikre nézve a küldöttségnek észrevételei az ezen pénzekről felelős tisztviselőknek ollyképen adattak ki, hogy azokra feleleteiket a kitűzött határnapig mutassák be; e meghallgatástól a további intézkedés kissé fölfüggesztetvén. - Több községekben a bírói számadásoknak (mellyek Békésben nagy fontosságúak) uradalmi megvizsgáltatásában késedelem tapasztaltatott, Gyulán jelesül évekre kiterjedő: azért ennek törvényszerű elhárítása is hatóságilag vetetett intézkedésbe. Záradékul fejlettebb megyei közéletünkbül nyilvánosság elébe valónak tartom még, hogy öt éve már, mióta itt a kisgyűlések

11 tartása végképen megszűnt; évnegyedes és szükség esetében rendkívüli közgyűlések határoznak eldöntőleg; időközben pedig minden dolgok alispáni felelősség alatt intéztetnek. Mennyit nyer ez által a közigazgatási gyorsaság, mennyit a hivatali szigorúság és rend, nem szükség hosszasan mutogatni, ámde az egészet egy körümény föltételezi: hogy t. i. az ekkint terjedtebb hatalommal felruházott alispán mindezen feladásoknak önerejéből megfelelni képes legyen. Azonban - minden jóknak örömére! - olly férfi ül jelenleg Békés alispáni kormányán,'

2 ki a munkák véletlen halmozata állal gyakran terhesebbé is vált hivataloskodása közben, ezen felelős elnöki igazgatásban vetett reményeinket nem csak valósítá, sőt ügyes, nyilvános és fáradhatatlan munkássága által helyhatósági letelünk e részbeni erősödését naponkint újabb adatokkal neveli. -T13 (1841. tavaszutó, 15. 39. sz. 323 - 324. p) Békésből. Gyula, aug. 17. Békés megyének f. h. 9-ik s több napjain folytatva tartott évnegyedes közgyűléséből, haladás, törvényszerűség és helyhatósági lét tekintetében következők terjesztetnek elő: A magyar nyelv tárgyában fennálló küldöttségnek iskolák vizsgálatáról szóló jelentéséből örömmel értették a RR,

14 miszerint ez ügyben, az eszközöknek eddig annyira parlag mezején is, több helyeken dicséretes előmenetelnek örvendhetni; hogy azonban nemzetünk emelkedését föltételező ama nagy kérdés, t. i. nyelvünknek az idegen ajkúakkali megkedveltetése a mozgásnak minél szabadabb körébe juthasson, megyei táblabíró Bende Károly

15 által készített és számos tudósaink kedvező bírálatával támogatott magyar olvasó könyvecske, az evégre előlegcsen összegyűlt pénzalapból több ezer példányban kinyomatni s az idegen ajkú iskolák közt ingyen elosztatni rendeltetett. - Szatmár megye fölszólítására a Részek visszakapcsoltatása iránt felírás határoztatott.

16 - Gömör megyének az egyháziak világi hivatalokból kizáratása, - Sopronnak az ausztriai-orosz dunahajózási szerződés megvizsgálása, - Pestnek a középponti műegyetem tervezete, - a Hajdúkerületnek a keleti egyház iskoláinak országos költségen a magyar könyvekkeli clláttatása érdekében kelt barátKét közgyűlés közötti operatív ülés, amelyen csak a tisztikar és néhány érdeklődő vett részt. Nóvák Antal Tomcsányi József Rendek. (KK és RR - Karok és Rendek.) Bende Karoly - tótkomlósi evangélikus lelkész. A Békés megye megbízásából a szlovák elemi iskolák számára írt olvasókönyve - Magyar nyelwezér - 1843-ban jelent meg Pesten. Az 1836. évi. 21. tc. kimondotta a. Részek - Zaránd, Kraszna, Közép-Szolnok és Kővár vidékének - Magyarországhoz való visszacsatolását. Ám a törvény végrehajtását Bécs elszabotálta. A kérdésre az 1836 utáni országgyűléseken is visszatértek, de a Részek visszacsatolásara csak 1848-ban - Erdély uniójával együtt - került sor.