Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

Megyei és országos évfordulók, megemlékezések - Erdész Ádám: Békés megye és Kossuth Pesti Hírlapja

hagyandók is jegyzékbe vétessenek, a kihagyás törvényes oka külön rovatba foglaltassák, s ezen jegyzék a községek házainál kitétessék, szabadságában állván mindenkinek a netalán történt hibát bejelenteni. (*Alig tudunk módot, melly képesebb volna az eljárás törvényessége s részrehajlatlansága felől bizodalmas hitelt gerjeszteni a néptömegben. Pedig a belnyugalom eszközlésére, e dologban úgy, mint más akármiben, illy bizodalom többet tesz, mint a rettegtetés bármelly rendszere. Illy szempont vezérlé a jelen lapok kiadóját is, midőn Döbrentey Gábornak Császár Fcrencz által beküldött alkalmi népdalát saját költségén kinyomtatván, lapunkhoz csatolva szétküldi. Szerk.) - Arra: ha valljon nőtelen e az összeírandó vagy feleséges, vagy épen gyermekes, tekintet ne legyen. Családfő csak az, ki törvényesen megosztozott, vagy külön kenyéren él. - Ha több testvér van nemeseknél szolgálatban, s hon csak egy maradt, ez egy fiúnak nem nézetik. - Olly testi hiba, melly katonaságra ugyan alkalmatlanná teszen, de nem a gazdaság vitelére (p.o. fél szem, sánta láb), az ép testalkatú testvérnek összeírásbóli kihagyatását nem eszközölheti. - Ha több testvér közt 18 éves csak egy van, egyetlen fiúnak vétetik. - Ipánál lakó vő, nem az atyja, hanem az ipa házánál jő lajstromba. - Több testvérek között a legöregebb hagyatik ki családfő gyanánt. - Az összeírásba ment ifjú az által, hogy ha később nemeshez szolgálatba állott, nem mentesíttetik. - Kivétetnek a katonáskodás alól: olly raboknak, kik főbenjáró bűn miatt raboskodnak, egyetlen testvérök; úgy azoké is, kik már a katonáskodás kötelességet teljesítették. - Kisebb vétség miatti rabok összeiratnak, s ha őket éri a sors, elítélésük a katonai karra bizalik. - Vándorlásban lévő mesterlegények sorshúzás alá jőnek. Helyettesítés egyeseknek megengedtetik, de csak sorshúzás után, egész községeknek csak úgy, ha minden összeírott beleegyezik. Fogadni lehet idegent is, a fogadási pénzöszveg, ahol kell, törvényhatósági ügyelet alatt kezeltetik. (1841. télutó 10. 12. sz. 91. p.) Békésből. Gyula, tavaszutó 6. Közgyűlés volt Dékésben, melly tavaszhó 26-kán kezdődött, s tavaszutó 3-kán végződött. - Évnegyedes ez, mellyet ismét hazafias következetesség, nyilvános jogérzet és példás benső rendtartás jellemzett. - Számosabb közérdekű tárgyaink sorában a katonai újonezok kiállításának legnagyobb renddel és törvényszerű pontossággal, úgyszólván három hét alatt (mert a 4[-ik] és 5-ik hét már csupán egyes hiányok pótlására és kiegyenlítésére szolgált) történt végbcmenetelét, valamint azt is, hogy - N[émet]-Gyulát, Várit, Kétegyházát és két kertészközséget kivéve - általánfogya nyilvános ellenőrség alatt fogadott önkintesekkel rovatott le a megyének 618-ra ment illetősége, a rendek helyeslő elismeréssel értették. - Melly gyors, akadálytalan és talán illy tekintetből példátlan eredménynek törvényszerű előidézésében tapasztalt munkásságukért az illető küldöttségeknek és tisztviselőknek nyilvános dicséret szavaztatott; - az újonezok itthon hagyott vagyonainak biztosítása pedig a közelebbi országgyűlésen alkotott Il-ik tövény 10-ik szakaszának rendeletéhez képest határoztatolt el. - Nem lesz érdektelen törvényhozási irányzattal Békésnek a sorshúzásra kijelöltek összeírásából meríthető ama tapasztalását is e helyt a nyilvánosságnak átadni, miszerint külön családatyáknak sorshúzás alóli törvényes mentessége felötlő aránytalanságokat von maga után, mert vannak helyek, hol a patriarchális ősélet divatozik, és a családok tagjai harmadíziglen is mind egy kenyéren laknak együtt. Hlyen helyeken kisebb népesség mellett is sokkal többre ment a sorshúzásra kijelöltek száma, mint olly nagyobb népességű helyeken, hol a patriarchális együttlét nincs annyira divatban, és a fiak előbb vállnak külön családatyákká. így lőn például Füzesgyarmaton, mint patriarchális helyen, 4362 példa is mutatja - maguk dolgozták ki az úioncállílás részletes rendjét. A sorshúzással kiválasztottaknak lehetőségük volt arra, hogy maguk helyett pénzen fogadolt önkénteseket állítsanak; a községek ugyancsak élhettek a helyettesítés jogával, azaz a községre rótt ujonclétszamot teljes egészében pénzen fogadott önkéntesekből állíthatták ki.