Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

Megyei és országos évfordulók, megemlékezések - Gyáni Gábor: Nyugtalan századvég. Az agrárszocializmus új megközelítése

sikerült mindvégig megőriznem a higgadt tárgyilagosságot, amire pedig törekedtem, hiszen alig van ága a tudománynak, mely oly erős érzelmi benyomásokat keltene bennünk, mint a társadalomtudomány, midőn a gazdag és szegény, az uralkodó és elnyomott, az erős és gyenge közötti viszonyokat fejtegeti. Ha elfogult vagyok, mentsen az a körülmény, hogy a gyengébb javára vagyok elfogult..."

1 Ez az Ormos Ede által hagyományozott nem éppen tárgyilagos megközelítés vált a marxista historiográfia közvetlen örökségévé, ennek a jegyében írták a századvég agrármozgalmainak históriáját egészen a közelmúltig. Sőt, egy ez évi, a párttörténészek által szervezett centenáriumi konferencia tanulsága szerint így írják a történelmet ma is. S eközben éppen arról esett a legkevesebb szó, arról feledkeztek meg a legteljesebben, hogy kik, milyen indítékokkal vettek részt a megmozdulásokban. Szerencsére van üdítő kivétel is a kérdéskör fölöttébb szürke és egyhangú szakirodalmában, nevezetesen Hanák Péter brilliáns esszéje az agrárproletárok értékvilágáról, a mozgalmak rituáléiról és szimbólumkészletéről.

2 Hanák itt nem tett mást, mint közvetlenül a mozgalmak aktív részeseit kezdte - történész eszközökkel - faggatni, végig elemezve azokat a tőlük való (és nem róluk szóló, ám kívülről származó) folklór szövegeket, melyek nyomtatásban már több mint két évtizede hozzáférhetők mindenki számára.

3 Ez az egyszerű eljárás forradalmi változást eredményezett a látószögben. Hiszen a szokványos gyakorlat az szokott lenni, hogy a mozgalmak szellemi-eszmei karakterét a háttérből instruáló szocialista politikusok szándékaiból és elképzeléseiből konstruálják meg. Vagy: a mozgalmak kirobbanásának indítékai - a már említett szocialista-szociáldemokrata ösztönzés mellett - az ún. objektív gazdasági-társadalmi (és csak elvétve a politikai)

4 külső létfeltételek determináló hatásából eredeztetik. Unalomig Ormos Ede: A szocializmusról, különös tekintettel a hódmezővásárhelyi munkáskérdésre. Hódmezővásárhely, 1896.4-5. A szerzőről bővebben ld. László József: Emlékezés Ormos Edére. Vásárhelyi Tanulmányok VII. (1977.), 95-103. Hanák Péten Az agrárszocialista mozgalmak mentalitása és szimbólumai. In: Uő: A Kert és a Műhely. Bp. 1988. 204 - 222. Nagy Dezső: A századforduló parasztmozgalmainak szellemi hagyományai. Bp. 1968. Szabó Ferenc azon kevesek egyike, aki jelentőséget tulajdonít a mozgalmakban résztvevők saját politikai kultúrájának, folyamatos érdekvédelmi küzdelmeinek. Ezeket a mozgalmak forrásai között tartja számon. Szabó Ferenc: A viharsarki agrárszocialista