Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

Megyei és országos évfordulók, megemlékezések - Draskovich József: Haan Lajos, az első megyetörténet írója

impulzust, hog)' a történelem mindinkább kedvenc tanulmányom lett" - írja naplójában Haan. A mezőberényi gimnáziumban elsősorban Molitoris Adolf hatott rá, aki érdekfeszítően adta elő a római és görög történelmet. Eperjesen Munyay egyháztörténeti előadásait hallgatta figyelemmel, de az irodalom akkor még legalább annyira vonzotta, mint a történelem. Jénában és Berlinben a filozófia volt divatban, de ennek szubtilitásai nemigen tudták Haant lekötni. Megkezdett viszont Jénában egy olyan adatgyűjtést, amelyből egy későbbi munkája született. Az egyetem anyakönyvéből kiírta az 1558-tól, vagyis az egyetem alapításától fogva ott tanult magyarországi diákok névsorát. Ez a gyűjtése szolgált alapul "Jena hungarica" című kis könyvéhez, amelyben 1249 Jénában járt diák életrajzát és műveit rögzítette. Könyvét az egyetem fennállásának 300. évfordulóján jelentette meg, s elismerésül a dorpati (Tartu) tudóstársaság levelező tagjává választotta. Visszakanyarodva Haan megyetörténetének előzményeihez, megállapíthatjuk, hogy a megye múltjának felderítését az evangélikusok kezdték meg a XVIII. században. Ez nem volt könnyű feladat, mivel a török kiűzése utáni első évtizedekben az országleírások és a térképek sem tudtak érdemleges információt adni e vidékről. A neves polihisztor, Bél Mátyás hatalmas művéhez, "Az új Magyarország történelmi-földrajzi ismertetésé"-hez készült megyeleírás volt az első részletes és komoly adatgyűjtésen alapuló tudósítás Békés vármegyéről. A megyeleírás első változatát Bél Mátyás egyik ismeretlen munkatársa készítette el 1725-1728 között. Ezt a kéziratot azután Bél kijavította és bőséges kiegészítésekkel látta el. Az így kialakult szöveg kiadására már nem került sor. A Békés megyei kutatók közül Haan volt az első, aki a megyetörténetéhez forrásként felhasználta e kéziratnak a Nemzeti Múzeumban őrzött egyik másolatát. Bél Mátyás és munkatársa Békés vármegyébe ugyan nem jutottak el, de levelezés vagy szóbeli közlés segítségével számos információt sikerült összegyüjteniük e területről. Ezek alapján mulatják be a természeli viszonyokat, a gazdálkodás jellegzetességeit, a vidék soknemzetiségű lakosságát és az egyes településeket. Míg a megye korabeli állapotáról meglehetősen tájékozottak voltak, XVIII. század előtti történetének feltárása annál nehezebbnek bizonyult. A török idők miatt ugyanis vármegyei, egyházi vagy főúri levéltár itt nem maradt fenn; jóformán csak egy-egy templom, kolostor romja utalt a középkori múltra. Egyedül a gyulai vár volt az, amelynek nemcsak falai álltak, hanem története sem merült teljesen feledésbe. A vár 1566. évi török ostromának leírásához Bél és munkatársa hat XVI-XVII. századi krónikát, illetve em-