Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

Megyei és országos évfordulók, megemlékezések - Jároli József: Palugyay Imre halálának egy- és negyedszázados évfordulójára

Palugyay Imre halálának egy- és negyedszázados évfordulójára A Magyarország történeti, földirati s állami legújabb leírása (Pest, 1852-1855.) című munka szerzője, ifj. Palugyay Imre, 125 évvel ezelőtt, 1866. december 7-én távozott az élők sorából. Országleírása ma már könyvészeti ritkaság, közgyűjteményeink közül kevés rendelkezik a teljes sorozat mind a négy kötetével. (Békés megyében sajnos egyetlen közgyűjtemény sem; a Békés-Csanád megyét tárgyaló kötet a megyei múzeumi szervezet könyvtárában van meg eredetiben.) Palugyay Imre munkásságáról a lexikonok adatközlésein kívül nem található semmilyen feldolgozás a történeti irodalomban. Halála után Keleti Károly akadémiai emlékbeszéde az egyetlen méltatás életművéről. A hallgatás oka talán az, hogy könyvét a magyar múlt egyik gyászos korszakában, az abszolutizmus államának hivatalnokaként írta. 1818. október 6-án született Mádon, Zemplén megyei nemesi család fiaként. Életpályája is kortársaihoz hasonlóan alakult. Középiskolai tanulmányait az akkor még megyeszékhely Sátoraljaújhelyen végezte, majd bölcseletet hallgatott Rozsnyón, jogi tanulmányait pedig Kassán abszolválta. 1840. szeptemberében ügyvéddé avatták. Praxist azonban nem folytatolt, mert ugyanennek az esztendőnek a végén a Helytartótanács tisztviselője lett. 1848-ban a Fényes Elek igazgatása alatt létrehozott statisztikai hivatalhoz nyert kinevezést. A szabadságharc alatt nem követte a Pestről elmenekült kormányt, helyben maradván a Windischgrätz által alakított polgári közigazgatás tisztviselője, majd az abszolutizmus államának hivatalnoka volt, különböző beosztásokban. Hivatali munkája mellett a korabeli folyóiratokban, önálló könyvekben is rendszeresen publikált. Történeti, jogtörténeti, statisztikai témájú írásai közül a fent említett országleírás négy kötetét ismeri leginkább a szakma. Tudományos munkásságának elismeréseként előbb az akadémia levelező, majd a rendes tagja lett. 1852-1855 között Pesten megjelent országleírása Bél Mátyás, Vályi András, Fényes Elek munkáinak nyomdokain halad, de nem az egész történeti Magyarországra kiterjedő ismertelés. A négy kötetből az első Buda és Pest szabad királyi városok leírása, a második Esztergom,