Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)
Megyei és országos évfordulók, megemlékezések - Erdész Ádám: Békés megye és Kossuth Pesti Hírlapja
növendék apjától, hacsak nyerseséget és %'ad szokásokat nem, egyebet igen ritkán örököl. Mi kénytelenek vagyunk a fát először durva kérgétől felszabadítani, lassankint gyalulgatni s fényesíteni stb. III. Némelly szülék elő- s balitéletei milly nehéz akadályt gördítenek a nevelés ügyét szívében hordó tanító elébe, önmagának van alkalma tapasztalni. Papirost sürgetsz a fiútól, hogy írni tanuljon, ámde ura apja nem akar fiának papírt adni, míg írni nem tud; kérded a gyermeket, miért nem hoz könyvet? azt feleli: "anyám nem ad könyvet, hogy el ne rontsam, s hogy olvasni úgysem tudok még". Tisztasághoz szoktatod [a] növendéket, s íme, az anya fiának ellenszegülése daczára jó vastagon meghájazza borzas fejét - tömjén a tanítónak -, kezét, lábát a világért sem mosná meg, nehogy köszvényt kapjon. Kéred tanítványidat, ne járjanak poros-rongyosan, mint írland szegényei, s eszedben levén Zschokkénak a "Das Loch im Armel"-je 33 , inted, hogy midőn egy öltéssel megmenthetik öltönyüket, ne hagyják azt szétrongyallani, ím nyakadra jő a gondos anya. "Kár - úgy mond - szegénységgel vádolni gyermekemet, ha csak kicsit poros s rongyos a zekéje, azért édes magzatom eljárhat az iskolába." Nemde méltán el lehet illy kínzások közt dúdolni a "qem dii oderunr-ot. 34 De ezek még mind olly csekélységek, mellyeket a tanító könnyen elháríthat. - Találkoznak szülék, kik, ha már valamit olvasni, írni és számolni tud gyermekök, azt az iskolától elvonják, azon véleményben levén, mint Gellért medvéi, kik a tánczolni tudó peczet kiűzték rengetek crdőjökből azon kifogással: "Du Narr, willst kluger seyn als wir." 35 - De legnagyobb tévelygés pórjaink agyában az, hogy ők a dolgok becsét nem bírván megkülönböztetni, azoknak tulajdonítanak elsőbbséget, mellyek nekik közvetlenül gyümölcsöznek; ezért is, hogy a jó anyácskának libácskájit a héja el ne csípje, azoknak őrzését gyermekére bízza, kit - gondolja magában - ha iskolába sem jár, cl nem visz a manó. Iskoláink mostani elrendezése mellett azt ugyan igen helyeslem, hogy a szülék gyermekeiket korán szoktatják a házi s gazdasági foglalatosságokra: de ez a gyermek kiképeztetésének rovására ne történjék, mert libánál gyermek többet nyom a latban. S hol már illy szülei gondatlanság mutatkozik, hogy az apa olly keveset gondol magzata boldogabb jövendőjével, ott a felsőségnek újabb hatásköre nyílik, s jogánál fogva kötelessége is a gondatlan szülét bármi áron eszére téríteni. Mert a gyermek nem egyedül apja kincse, de a hon rcménybimbója s jövendőbeli polgára is; és a statusnak érdekében fekszik, hogy e gyermek első erkölcsi leczkéit ne pusztán, de iskolában nyerje. Az éjszakamerikai statusokban, melly szülék elmulatnák gyermekeiket taníttatni, mindannyiszor büntetést fizetnek az iskolák jövedelmi tárába. Gondoskodott erről Bars megye is, midőn a gyermekét iskolától elvonó szülét pénzbírságban elmarasztalni határozá. - S ezek azon eszmék, mellyeket figyelemgerjesztésül közölni bátorkodom; remélem, a "Cicero pro domo sua" 3 * 5 bélyeget nem viselik szerény homlokukon. - Jancsovics Pál szarvasi tanító. (1841. augustus 14. 65. sz. 548 - 549. p.) IIIRDCTÉS Hirdetmény A békési evangfélikus] csperességhez tartozó s Mezőberény helységéből néhány év előtt Szarvas m. városába általtelt gymnasiumban egyik köztanítói hivatal megürülvén, feíszólíttatnak mindazon tudós férfiaik, kiknek e hivatalba f. évi September első napján belépni kedvök lenne, hogy szándékukról, hiteles bizonyítványokkal ellátandó leveleik által, M[ezőjbcrényben Lyuk a ruhatijjon. Zschokkc, Johann I leinrich Dániel (1771 -1848) német író. Akire az istenek megharagudtak, nevelővé tették. Te bolond, okosabb akarsz lenni, mint mi. Cicero a maga házáért. Az idézett beszédben Cicero felgyújtott háza értékének megtérítését követelte. 33 34 35 36
