Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

Megyei és országos évfordulók, megemlékezések - Erdész Ádám: Békés megye és Kossuth Pesti Hírlapja

Pesti Hírlapot. A reformkori olvasóközönséget vizsgáló Fülöp Géza is azt állapította meg, hogy az 1840-es években "Kossuth Pesti Hírlapjának népszerűsége minden más újságot háttérbe szorított."

19 Békés megyében 1840 és 1844 között a következő községekben és városokban működtek kaszinók és olvasókörök: Orosházán 1835-től kaszinó, Békésen 1840-től kaszinó, Gyulán 1841-től kaszinó, Békéscsabán 1842-től kaszinó, Füzesgyarmaton 1842-től olvasótársaság, Szarvason is működött kaszinó.

20 A nagyobb városokban működő kaszinók vezetői között ott találjuk a reformellenzék egy-egy megyei vezéralakját: Békésen Szombathelyi Antal, Gyulán Nóvák Antal, Békéscsabán pedig Omaszta Zsigmond töltötte be bizonyos időszakban a kaszinói elnöki tisztet. Mind a megmaradt források, mind pedig a visszaemlékezések a Pesti Hírlap iránti rendkívüli érdeklődésről tanúskodnak. A történészként ismertté vált Haan Lajos naplójában külön szól a nevezetes újságról: "Majd fellépett Kossuth Lajos, a Pest megyei gyűlésen hatalmas szónoklataival, különösen pedig mint agitátor, a maga »pesti hirlapjaval«; szép idők voltak ezek! Mi fiatalok csak úgy nyeltük Kossuthnak hatalmas vezércikkeit, s lelkesültünk az új eszmék mellett. De lelkesültek az öregek is. Nagynak, dicsőnek látni e szép hazát, mint volt Nagy Lajos vagy Mátyás király korában, ez volt az eszménykép, amely szemeink előtt lebegett... Békés vármegye a legszabadabb elvű vármegyék egyike volt."

21 A csabai kaszinó választmányi üléseinek jegyzőkönyve szerint, amikor az egyesület tagsága tudomást szerzett arról, hogy "Kossuth Lajos a Pesti Hírlap szerkesztője lenni megszűnt", fefüggesztették a lap előfizetését. A közgyűlés pedig a következő utasítást adta a választmánynak: "... mihelyt annak bizonyos tudomásába jönne, Kossuth Lajos melyik hírlapba dolgozik, vagy pedig tulajdon hírlapjára a szabadítékot megkapta-e, azonnal Kossuth Lajos hírlapjára Fülöp Géza: A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban. Bp. 1978. 140. p. 20 Uo. 97. p.; BML IV. B. 152. a/l. Békési (Békés-Csanádi) cs. kir. Megyehatóság ein. ir. 61/1851.; Scherer Ferenc: Gyula város története I. köt. Gyula, 1937. 464. p. PH 1842. 146. sz. 371. p. 1845-ben Mezőbcrényben is alakult olvasótársaság, Szarvason és Békéscsabán pedig újabb kaszinók kezdték meg működésüket. 21 Haan Lajos naplója. Békéscsaba, 1971. 59. p.