Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

Megyei és országos évfordulók, megemlékezések - Cseh Edit: A honi térképészet úttörője: Lipszky János

Felhasznált források és irodalom 1. Békés Megyei Levéltár (továbbiakban BML) Békés vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyv 1715-1723. 2. BML 1720. jan. 25-i megyei összeírás. Ö. 60. 3. BML 1721. dcc-i megyei Öi. Ö. 59. 4. BML 1720. évi országos öi. Xeroxtár 22. 5. Békés megye és környéke XVIII. századi történetéből (Közlemények). Szerk: Erdrnann Gyula. Gyula, 1989. 6. Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat Évkönyve XI. k. 7. Bél Mátyás: Békés vármegye leírása. Ford: Pánczél Barna és P. Szalay Emőke (kézirat). 8. Ember Győző: Az újjátelepülő Békés megye első összeírása 1715-1730. Békéscsaba, 1977. 9. Haán Lajos: Békés vármegye hajdana. 1870. 10. Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695-1848. Békéscsaba, 1971. 11. Karácsonyi János: Békésvármegye története I — III. Budapest, 1896. 12. Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Olvasókönyv I. Békéscsaba, 1981. 13. Scherer Ferenc: Gyula város története I. Gyula, 1938. Cseh Edit A honi térképészet úttörője: Lipszky János (1766-1826) A XIX. századi magyar kartográfia úttörő alakja volt. 1766 tavaszán született a Trencsén megyei Szedlicsnán és 60 év múlva, 1826-ban ugyanott halt meg. Munkássága minőségi ugrást jelentett a korabeli térképészetben. Katonaként huszárezredesi rangig vitte. Az első katonai felmérés Neu ezredes által vezetett lérpképrajzoló bizottságának tagjaként alapos térképészeti ismereteket szerzett, amelyeket későbbi munkáiban remekül hasznosított. 1802-ben 50, 1803-ban 500 magyarországi hely földrajzi koordinátáit tette közzé.