Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

A csehszlovák-magyar lakosságcsere történetéhez - Így látta a rimaszombati körzeti megbízott a csehszlovák - magyar lakosságcsere-egyezményt (Boross Zoltán tanulmányát közli Kugler József)

hatalmon lévő reakciós, soviniszta elemek ellenállása és a csehszlovák hatóságok elfogult magatartása folytán. 16 Az Osidlovaci Urad megalakulása után szervei felhatalmazást nyertek, hogy Magyarországon hivatalokat állítsanak fel, és a magyarországi szlovákokat propaganda útján vegyék rá az áttelepülésre. Mindez azért vált szükségessé, mivel az egyezmény diszparitásos jellegű volt. Míg Ma­gyarországról csak azok települhettek át, akik önként, illetve a propaganda befolyására áttelepülésre jelenkeztek, addig Csehszlovákiában az Osidlovaci Urad 150.000 magyar ember részére adott ki határozatot, amivel nevezetteket az áttelepülésre önkényesen, megkérdezésük nélkül ki­jelölték. 17 Ezek a személyek kapták az úgynevezett "fehér levelet", amiből az tűnt ki, hogy míg a kitelepülésükre nem kerül sor, nem esnek a cseh­szlovákiai magyarok diszkriminált, hátrányos jogszituációjába, így nem fizetnek adót, földjeiket művelhetik, egyes ipari foglalkozásokat űzhetnek stb. 18 A csehszlovákiai magyarok kijelölése előre meghatározott telepítési és asszimilációs célt szolgált. Elv lett, hogy egyes magyar városokat el kell szlovákosítani, továbbá, hogy a tiszta magyar etnikumban szlovák nemzetiségű telepekel kell létesíteni, amelyek majd asszimilációs szívóhatással lesznek a köröttük lévő magyar tömegekre. A kilelepítésre ki­jelölt városok közül első helyen szerepelt Pozsony és Kassa, majd ezeket követte Zseliz, Léva, Komárom, Dunaszerdahely, Érsekújvár, Losonc, Ri­maszombat, Rozsnyó és Királyhelmec. Települési szigeteknek lettek ki­jelölve Pozsony környéke, Kassa környéke, a Sajó völgye, a dél-gömöri táj, a dél-nógrádi falvak, Guta és környéke, s végül a Csallóköz, ahol már az első világháborút követően, az egykori főúri birtokokra, szláv betelepítések 16 Az 1946. június l-jén meghozott 6. sz. vegyesbizottsági vdghatározat biztosította az anyaországba menekült csehszlovák állampolgárok ingóságainak felkutatását, leltár­bavételét és hazahozatalát. 17 Az ún. lakosságcsere-egyezmény I. cikkelye szerint "Minden, Magyarországon állandó lakóhellyel bíró szlovák és cseh nemzetiségű személy, aki az alább meghatározott fcllételek mellett a Csehszlovákiába való áttelepülésre irányuló szándékát kinyilvánítja, áttelepíttctik anélkül, hogy a magyar kormány ezt megakadályozná." 18 Az ún. Wáger-féle "fehér lapot" (levelet) a pozsonyi Meghatalmazotti Hivatal 1946 őszén (szept.-okt.) kézbesítette ki az érintett magyar családok számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom