Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)
A csehszlovák-magyar lakosságcsere történetéhez - Így látta a rimaszombati körzeti megbízott a csehszlovák - magyar lakosságcsere-egyezményt (Boross Zoltán tanulmányát közli Kugler József)
hatalmon lévő reakciós, soviniszta elemek ellenállása és a csehszlovák hatóságok elfogult magatartása folytán. 16 Az Osidlovaci Urad megalakulása után szervei felhatalmazást nyertek, hogy Magyarországon hivatalokat állítsanak fel, és a magyarországi szlovákokat propaganda útján vegyék rá az áttelepülésre. Mindez azért vált szükségessé, mivel az egyezmény diszparitásos jellegű volt. Míg Magyarországról csak azok települhettek át, akik önként, illetve a propaganda befolyására áttelepülésre jelenkeztek, addig Csehszlovákiában az Osidlovaci Urad 150.000 magyar ember részére adott ki határozatot, amivel nevezetteket az áttelepülésre önkényesen, megkérdezésük nélkül kijelölték. 17 Ezek a személyek kapták az úgynevezett "fehér levelet", amiből az tűnt ki, hogy míg a kitelepülésükre nem kerül sor, nem esnek a csehszlovákiai magyarok diszkriminált, hátrányos jogszituációjába, így nem fizetnek adót, földjeiket művelhetik, egyes ipari foglalkozásokat űzhetnek stb. 18 A csehszlovákiai magyarok kijelölése előre meghatározott telepítési és asszimilációs célt szolgált. Elv lett, hogy egyes magyar városokat el kell szlovákosítani, továbbá, hogy a tiszta magyar etnikumban szlovák nemzetiségű telepekel kell létesíteni, amelyek majd asszimilációs szívóhatással lesznek a köröttük lévő magyar tömegekre. A kilelepítésre kijelölt városok közül első helyen szerepelt Pozsony és Kassa, majd ezeket követte Zseliz, Léva, Komárom, Dunaszerdahely, Érsekújvár, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó és Királyhelmec. Települési szigeteknek lettek kijelölve Pozsony környéke, Kassa környéke, a Sajó völgye, a dél-gömöri táj, a dél-nógrádi falvak, Guta és környéke, s végül a Csallóköz, ahol már az első világháborút követően, az egykori főúri birtokokra, szláv betelepítések 16 Az 1946. június l-jén meghozott 6. sz. vegyesbizottsági vdghatározat biztosította az anyaországba menekült csehszlovák állampolgárok ingóságainak felkutatását, leltárbavételét és hazahozatalát. 17 Az ún. lakosságcsere-egyezmény I. cikkelye szerint "Minden, Magyarországon állandó lakóhellyel bíró szlovák és cseh nemzetiségű személy, aki az alább meghatározott fcllételek mellett a Csehszlovákiába való áttelepülésre irányuló szándékát kinyilvánítja, áttelepíttctik anélkül, hogy a magyar kormány ezt megakadályozná." 18 Az ún. Wáger-féle "fehér lapot" (levelet) a pozsonyi Meghatalmazotti Hivatal 1946 őszén (szept.-okt.) kézbesítette ki az érintett magyar családok számára.
