Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

A csehszlovák-magyar lakosságcsere történetéhez - Így látta a rimaszombati körzeti megbízott a csehszlovák - magyar lakosságcsere-egyezményt (Boross Zoltán tanulmányát közli Kugler József)

Az egyetemes jogfosztás, amiben a csehszlovákiai magyarságnak a háború után része volt, döntő súllyal jellemezte a lakosságcsere-egyezmény végrehajtását. Olyan, a humanitárius szemlélettel összeütközésbe kerülő anomáliák fordultak elő 1945 és 1948 között Csehszlovákiában az ott egy tömbben élő magyarsággal, valamint diaszpóráival, melyek legfeljebb a cári Oroszország pogromjaira emlékeztettek.

10 A lakosságcsere végrehajtásánál ezek a súlyos sérelmek befolyásolták az egyezmény zökkenőmentes lebonyolítását, s nem egyszer - mint történt a 22.000 magyar belső áttelepítése alkalmával is - az egész áttelepülési aktus végrehajtását hosszabb-rövidebb időre felfüggesztették, sőt egyes transzportok visszafordulását vagy veszteglését is előidézték.

11 Ezekről a magyar nép ellenes intézkedésekről több barátommal együtt összeállítottuk azoknak a "jogszabályoknak" gyűjteményét, melyeknek egyetlen célja volt: a magyarság kulturális, gazdasági és emberjogi nullifikálása.

12 Fábry Zoltán a barbarizmus szörnyű sorozatát így jellemezte: "Egy provincializmusban megrekedt sovinizmus nárciszi öntükrözése, öntetszelgése." A lakosságcsere-egyezmény megkötése után megalakultak úgy Csehszlovákiában mint Magyarországon az egyezményt lebonyolító szervek.

13 Magyarországon létrehozták az Áttelepítési Kormánybiztosságol, Cseh10 A második világháborút követő években mérhetetlenül sok szenvedés zúdult az újból kisebbségi sorba kerülő magyarságra. Csehszlovákiában inkább "jogi eszközökkel" (vagyonelkobzás, háborús bűnössé nyilvánítás stb.) és áttelepítéssel igyekeztek a magyarságot megtörni. Romániában, Jugoszláviában és a Kárpátalján a rövidebb ideig tartó, de sokkal nagyobb véráldozatokat követelő brutális megtorlásokat alkalmazták. Ennek a magyarellenes terrornak a legújabb dokumentuma Cseres Tibor: Vérbosszú Bácskában c. kötete. (Bp. 1991.) 11 1947 - 48-ban több alkalommal hetekig-hónapokig szüneteltették a kölcsönös átköltöztetéseket. Elsősorban a vagyoni kérdések és a magyarországi szlovákok tömeges visszalépése az áttelepüléstől okozott feszültséget a két ország között. 12 Boross Zoltán és munkatársai "Tájékoztató jelentés a csehszlovákiai magyarságot ért 1945 utáni sérelmekről" címen közzétett elemzésükben összegezték (számos konkrét példával) a magyarellenes intézkedéseket (BML Boross Zoltán iratai - 308/1976). 13 A Csehszlovák Áttelepítési Bizottság (CSÁB) 1946. március elején kezdte meg agitációs tevékenységét Magyarországon. Térségünkben Szarvason, Békéscsabán és Tótkomlóson voltak a CSÁB körzetközpontjai (Új Magyar Közp. Levéltár - Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság - ezentúl: UMKL MÁK XIX-A-15/d. 117.)