Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

Honismeret, helytörténet - Glück Jenő: Békés megyei iratok az aradi levéltárban

jesítését (533, 537). Tovább gyűrűzött a Mezőberényben történt lázadás ügye, amelyet a legelő hovatartozása robbantolt ki. Kiderült, hogy a kérdésbe Táncsics Mihályt is beavatták (240, 292, 345, 444). Endrőd felpanaszolta a legelő hiányát és más sérelmeket is (536). Vári faizását és egyéb kérdéseit igyekezett megoldani (535). Nagyszénáson a majorsági föld képezte vita tárgyát, amihez a bíróválasztási jog és a papi bér járult (787, 510). Vésztőn a lakosok nem ismerték el az uradalom bormérési és halászati jogát. Csaba a szabad húsmérés visszaállítását kérelmezte (346). A szabadságharc mellett sor került más ügyek intézésére is. Az őszi események nyomán félbemaradt fenyítőperek tárgyalását február 12-re tűzték ki (236). Sorozatosan tárgyalták a marhahús hatósági árát, amelyet a gyulai és békési mészárosok emelni óhajtottak (165, 333). A második csoportot az alispáni iktatókönyv (Dos: 22) alkotja, amelynek bejegyzései 1849. január 3-án kezdődnek és június 4-én, az alispán lemondásával végződnek. A bejegyzések száma 217, 31 lapon. Az alispán működése azonban nem volt folytonos. Január 22. és március 22. között betegsége miatt az iktatókönyvet nem vezette. Az újrakezdés alkalmával megjegyzi, hogy sor kerül "hivatalnokoskodása rendesebb folytatására". Március 23-tól kezdve bejegyezte a betegsége alatt elintézett ügydarabokat (a 62. számtól kezdve). A bejegyzések többsége a szabadságharcra vonatkozik. Az alispán hatáskörénél fogva szerepet játszott az országgyűlés által megajánlott újoncok kiállításában. E hónapokban már csak a hátralékok elrendezése volt napirenden. A Honvédelmi Bizottmány rendeletére az alispán január 10-ig adott határidőt az újoncok "beszállítására", ami már január 8-án megtörtént. Egy őrnagy vezetésével az aradi ostromló sereghez küldték őket (8, 36). Március 23-án 9 helységtől kért jelentést az esedékes újoncokról (56). Ezek fokozatosan érkeztek, mint páldául Szarvasról (126). Tárcsa május 11-én két újonccal számolt el (123). Három nappal később 27 önkéntes újoncról szól a jelentés (190). A Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetése alkalmával 50 újoncot ajánlottak fel, illetve többen jelentkeztek (162). Nehézségek is mutatkoztak. Egyesek a múltban szokásos helyettes állítással akarták személyes kötelezettségüket megváltani, mint például Kétegyházán vagy Szarvason (17, 18, 32, 42, 89). Elvétve katonaszökevényeket fogtak el és a gyulai parancsnokságnak adták át azokat (10, 37, 45). Arad ostroma nagy terheket rótt Békés megyére. Az oda induló csapatokat részben itt egészítették ki, vagy készítették fel. Például a Károlyi-