Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

Megyei és országos évfordulók, megemlékezések - Pánczél Barnabás: Kerecheni, Iustitia, Kleió

vatalos vizsgálat is tisztázta, míg a szigeti utódai és gyulai elődei ellen lefolytatott hivatali eljárások mindannyiszor botrányos visszaéléseket fedtek fel. Ha netán ismeretes volna is a két püspökkel való huzakodása, gyakori és huzamos távolléte, lemondásának ismételt kilátásba helyezése, folyamatos követelőzése, alkudozása: mindebben nyakas, kapzsi, összeférhetetlen természetének tanújeleit látják, nem látván be, hogy nem személyes ügyeiben levelezett, szaladgált, kilincselgetett Bécsben, Pozsonyban, Kassán, vitázva, veszekedve feletteseivel és másokkal, hanem Vég-Gyula érdekében harcolt az erődítési munkához szükséges munkaerőért, a költségvetési keret bővítéséért, a vár őrség létszámának emeléséért, a hadfelszerelés növeléséért, az elmaradozó zsold megfizetéséért. Bizony, Iustitia és Kleió közösen tartoznak jóvátenni, amit - akarvaakaratlanul - ugyancsak együtt vétettek néhai Kerecheni László ellen, s velük együtt az utókor is mindmáig adósa a nevezett igazságtalanul meghurcolt, meggyalázott, keresztre feszített emlékezetének. Adósságát úgy törlesztheti, hogy gondosan tovább tisztogatva a közönségesen ismert Kerecheni-képet, azon szorgoskodik, hogy helyébe végre-valahára torz vonásaitól megszabadított, meggyőzőbb, a lehetőség szabta korlátokon belül minél "hitelesebb" képmása kerülhessen. Emlékező és emlékeztető soraimat Szamosközy gondolataival szeretném méltóképpen zárni: "Bátor férfiak halála(...), akárcsak a színművekben, az utolsó jelenetben magasztosul fel. Vesztüket, ha tisztes hírnév jár nyomukban, nem is halálnak látjuk, inkább életnek, hiszen az emberekben élő erényt éppen haláluk avatja örök életűvé. Azokról azonban, akiknek halálához gyalázat tapad, úgy vélekednek, és nem is alaptalanul, hogy kétszeres halált halnak: egyik a testüké, másik a hírnevüké. Ha már a kegyetlen végzet ilyen halálnemmel sújtotta Kerechenit, ezt a kiváló férfit, okvetlenül méltányos követelmény, hogy egy igazságosabb utókor, amelynek ítélkezése igazabb és higgadtabb lesz az ő korának fölöttébb hazug előítéleteinél, föloldozza őt a siralmas rágalom alól." Szívem szerint kívánom: így legyen!