Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

A Körös-vidék szülöttei, országos és helyi jelentőségű kiválóságai. Jubileumi gondolatok - Blanár László, "a nép orvosa" (1890-1952)

számos kutatási eredménye - csakhogy nem Hanzó neve alatt, sőt hivatkozás nélkül. Hasznos lenne hagyatékából az arra érdemes műveket publikálni. A nagybánhegyesi tanítócsalád sarja 1915. szept. 27-én látta meg a napvilágot. Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, gimnáziumi évei Szarvason teltek (ahová később végérvényesen visszatért), középiskolai tanári diplomáját pedig Szegeden vette át. Doktori disszertációját 1941-ben védte meg, miközben az egyetem közép és újkori történeti intézetének gyakornoka volt. Gyakornoksága alatt elvégezte a pedagógia és filozófia szakot is. Az alapos felkészültségű, tehetséges fiatalember 1941-ben a szarvasi Tanítóképző Intézet tanára lett. Egy év múlva a Vajda Péter Gimnáziumban tanított, ahol 1961-ig gyümölcsöztette sokoldalú elméleti és gyakorlati ismereteit. Élete utolsó három évében az Óvónőképző Intézetben dolgozott. Pályafutásában irigylésre méltóan fonódott egybe az elmélet és gyakorlat, a tudós és nevelő alakja. Közel félszáz tudományos és imeretterjesztő publikáció került ki keze alól s diákok százai vitték magukkal oktató nevelő munkája eredményét. A már említett doktori értekezése, amely nyomtatásban is megjelent, Bónis Györgytől a Századok 1944. évi évfolyamának lapjain igen kemény kritikát kapott. Ennek ellenére már ez a dolgozata is sokat megcsillantott a későbbi történész ígéretes erényeiből (többek között mutatta a latin és német nyelv alapos ismeretét). Első történészi publikációját hosszabb szünet követte, de az anyaggyűjtést, forrásfeltárást nem hagyta abba. A 40es évek első felében több olyan községi irattárat keresett fel, amelyek anyagát még nem gyűjtötték be a megyei levéltárba. Ezzel kezdetét vette Hanzó egész életét végigkísérő szenvedélye, a helytörténeti kutatómunka. Újabb és végérvényes kutatási területe megyénk XVIII-XLX. sz-i gazdaság- és társadalomtörténete lett. Az 50-es évek elején az MTA Történettudományi Intézetének egyik munkacsoportja tanulmányokban dolgozta fel és nyomtatásban jelentette meg a magyarországi parasztság XVIII. sz-i történetét. A Békés megyei forrásanyag - főként dicalis összeírások - alapos és szakszerű feltárását Hanzó végezte el. Egyre élénkebben foglalkoztatta a térség gazdaság- és társadalomtörténete. Az 50-es évek második felétől jelentek meg tanulmányai, többek között a Feudalizmuskori árutermelés és iparfejlődés Békés megyében, A délalföldi Károlyi -uradalom gazdálkodása a XIX. sz.