Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)
A Körös-vidék szülöttei, országos és helyi jelentőségű kiválóságai. Jubileumi gondolatok - Emlékezés Ballagi Mór szarvasi tanári munkásságára születésének 175. évfordulóján
mertté vált Vajda-pöre miatt, amely nagyon megosztotta és végtelenül felkavarta a város közvéleményét és nyugalmát. A neves tudós, Ballagi jelentős szerepet játszott Vajda tömegnevelő, magyarosító programjában is. Imre Sándor szerint felváltva tartottak egyházi szónoklatokat a szarvasi szlovákok magyarosításán fáradozva. Ennek természetesen semmi nyoma sincs az Erkölcsi beszédekben, hiszen a cenzor elé került 25 tanszéki beszéd még Ballagi Szarvasra kerülése előtt hangzott el. Az utolsó 1844. tavaszelő (március) 31-én. Együtt harcoltak aztán másik kedves eszméjük: a két protestáns egyház uniója - egyesítése - érdekében is, sőt a szarvasi kisdedovó megszervezéséért is. Kevésbé közismert a tény, hogy ő "melegítette" fel Vajdában a szarvasi kisdedovó intézet ügyét. Erről Vajda maga tett említést a Pesti Hírlap 1845. április 8-i számában A kisdedóvás ügye Szarvason című cikkében. Innen és az utána következő hírlapi közleményekből (Életképek, 1845. nyárelő - június - 4, Pesti Divatlap 1846. télutó -február- 6.) tudjuk, hogy együtt folytattak agitációt érte, együtt szervezték a táncvigalmakat, együtt gyűjtöttek tombolatárgyakat és "alapítványos aláírásokat", együtt fogadtatták el tervét az egyházi vezetőség, a presbitérium tagjaival. Sziszifuszi erőfeszítést kívánt ez a társadalmi összefogásra buzdító missziós buzgalom: "... a végrehajtás, a czélhoz vergődés még sok munkába kerülend" - szögezte le Vajda. "Minden szó és szavalat daczára nem tudtak eléggé felmelegülni a keblek, minek talán egy részről a hosszú és hideg tél volt az oka, de már csak eljő a tavasz, miután a tavaszelőnek a naptár szerint a vége felé járunk, és lapattogtatandja a keblek jégpáncélját". 22 Sajnos, a dicséretes vállalkozás sikerét egyikőjük sem érte meg Szarvason. A szabadságharc "trombitaharsogása" elnémította a finom, szelid hangot, és jó időre halálra ítélte a nemes tervet. Számos rokon vonás volt bennük. Mindketten a jogtalanok tömbjéből emelkedtek honoráciorrá, s ezt kizárólag egyéni értékeiknek: fogékony eszüknek, ernyedetlen szorgalmuknak és makacs kitartásuknak köszönhették. Mindketten a népet tekintették a nemzeti felemelkedés próbakövének és legfőbb biztosítékának, amely Ballagi szerint "egyedül őrizte a magvat, amelyből a nemzet jövője felvirágozand". Elismerték ugyan a kiemelkedő vezéregyéniségek nagy szerepét a társadalom fejlődésében, mégis azt hirdették, hogy "minden nagy újjászületés a tömeg mozgalmának ered22 Pesti Hírlap 1845. ápr. 8.
