Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

A Körös-vidék szülöttei, országos és helyi jelentőségű kiválóságai. Jubileumi gondolatok - Emlékezés Ballagi Mór szarvasi tanári munkásságára születésének 175. évfordulóján

A megtisztelő akadémiai levelező tagság, amelyben ennek a fordításnak a jóvoltából részesült, szélesebb távlatokat nyitott Bloch előtt. Különösen amikor Eötvös révén személyes ismeretségbe került Széchenyivel és Kossuthtal, s részese lett az új "szellemi honfoglalásnak". Annak, az osztrákosító önkényuralom elleni küzdelemnek, amely magyarországot szabaddá és erőssé kívánta tenni. Ekkor új tervvel állt elő. Kossuth hírlapjában Széchenyi 200 forintos felajánlásával egy társadalmi összefogással szervezendő "magyar" rabbiszeminárium létesítésére tett indítványt. Ezt azonban a dúsgazdag, csaknem teljesen német nyelvű pesti hitközség tagjai (tőlük remélte a legnagyobb támogatást) alig méltatták figyelemre. Mindössze 140 forintot ajánlottak föl a magyarosító intézet felállítására. Értetlenségüket és kiábrándító szűkkebelűségüket tapasztalva, szinte meghasonlott önmagával. Csalódottságában, hogy érzelmeit tisztázza, Németországba: Tübingenbe ment, hol filozófiai és keresztény teológiai előadásokat hallgatott. Különösen a bibliai nyelvészetben és irodalomban, továbbá a keresztény hittanban tűnt ki. Tanulmányai befejeztével itt tudori oklevelet is szerzett. 1843. május 28-án egy Tübingen melletti falucskában, Notzingenben protestáns vallásra tért át, s a Bloch nevet Ballagival cserélte fel. Tübingen még egy rendkívüli élménnyel ajándékozta meg a fiatal bölcselet-tudort. Itt kötött holtig tartó barátságot Székács Józsefiéi. Tudománytisztelet és komolyság, erős felelősségtudat és egymás iránti feltétlen bizalom jellemezte ezt a mindvégig nemes ügyet szolgáló, sok irányú (bibliafordítás, protestáns teológiai előadások, protestáns pátens harca, egyházi folyóiratok és kiadványok, felekezeti élet) önzetlen emberi kapcsolatot. Ezért maradtak meg a köztudatban az emberi helytállás és közös erőfeszítés szép példáinak. 1844-ben került Szarvasra. Tanárrá választásának kezdeményezője kétségkívül Vajda Péter volt, aki a május 8-i egyházmegyei közgyűlésen, amikor a 4. tanszék felállítására indítványt tett, arra egyúttal "az alapos tudományosságú, országszerte ismert dr. Bloch Móricot javasolta". Az új tanszék felállításával egyértelműen növekedő anyagi tehertől félő egyházatyák és világi vezetők viszolygását látva, ekkor ajánlotta fel, hogy a maga részéről "a meghívandó oktatónak kész átadni saját pénzbeli fizetését, ha neki azt a begyűjtendő adakozásból pótolni megengedik". Majd, amikor úgy tapasztalta, hogy meghívásának nincs akadálya, egy május 24-én kelt levélben így invitálta barátját: "Te voltál egyik főbíztatóm, hogy eljöjjek Szarvasra