Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

Megyei és települési évfordulók - Himnuszunk költője: Kölcsey Ferenc

A Vizsolyi Biblia napjainkig több, mint százhúsz teljes és háromszázat meghaladó részkiadást ért meg. Az új fordításokkal párhuzamosan ma k használják. Megbecsülésének és tiszteletének ünnepélyes eseménye volt, hogy az első és eredeti teljes szöveg 1981-ben jelent meg másodszorra, amikor (a reprintnyomás magyarországi hullámának kezdetén) a Magyar Helikon közrebocsátotta. A huszonnyolcezer példány szinte pult alól elkelt. (Vizsolyban talán hét-nyolcszázat nyomtak, amiből ötvenegy létezéséről tudunk.) A négyszáz éves évforduló alkalmából most ismét megjelent teljes hasonmása. Kósa László Himnuszunk költője: Kölcsey Ferenc Gondolatok születésének 200. évfordulóján Antik-görög jellem volt. Szüntelen önképzés, sok ezer könyvek fölött átvirrasztott éjszaka, folyamatos önvizsgálat révén megalapozott szilárd szellemiségét, páratlan és sokoldalú tudását, felkészültségével és megingathatatlan erkölcsiségével kiérdemelt vonzerejét habozás nélkül és az önérdek mellőzésével bocsátotta a köz szolgálatára. Egy soha nem lankadó hajtóerő működött benne: a hazaszeretet, melyről a Parainezisben így írt: "Kinek szívében a haza nem él, az száműzöttnek tekintheti magát mindenhol, s lelkében üresség van." Nos, ő mindig otthon érezhette magát. 1790-ben, 200 évvel ezelőtt született. 6 évesen vesztette el apját, 12 évesen az anyját s közben a himlő elvitte fél szeme világát is; aki ennyi csapást ép lélekkel vészelt át, az nem lehetett más, mint a más bajában sorsában osztozó, érzékeny lelkületű. Törékeny testi mivolta pedig eleve kijelölte számára az olvasás, a tudomány művelésének útját. Rengeteget olvasott a görög és latin klasszikusokon kívül Goethetői, Schillertől, Kleisten át Rousseauig, Voltaireig. Már fiatalon tökéletesen ismerte a magyar irodalmat és jó érzékkel tartotta a legtöbbre Balassit, Zrínyit és a kuruc költészetet. Ember volt s így hibázott is: Csokonait, majd Berzsenyit