Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

Megyei és települési évfordulók - A Békés városi polgári kaszinó

Az egylet elnevezése - Polgári Kaszinó - a tagság jellegét tükrözte. Az alakuló közgyűlésen pennavivőt (jegyzőt), levéltárnokot (egyben a könyvtárost) és szobára-ügyelőt is választottak. E "tisztviselői" állások tiszteletbeliek voltak, díjazás nem járt velük. A tagság önkéntes volt. Nők is tagokká válhattak. Már 1840-ben indítványozta a Kaszinó elnöke: "...azon asszonyságok és kisasszonyok, akik magyar litteraturánkkal haladni, s magokat széplitteraturai könyvek olvasása által mívelt keblükhöz illetőleg szellemileg tökéletesbiteni vágynak, nehogy a teljes elkülönzés által a szellemi haladásban a szépnem eleibe akadály gördíttessék: felényi részvénydfj fizetése mellett a társaságba beállhatnának." A kaszinóban megszabták, hogy a tagdíjat az év melyik szakában kell befizetni. A társaság 1840-ben - az ideiglenes terv szerint - félévre 5 forint díjat kért, amelyet júniusban és decemberben kellett befizetni. A "kevés jövedelmű egyénektől" - és, mint láttuk, a nőktől - feleannyi díjat kértek csak. Az évi tisztújító, újraalakuló közgyűléseket rendszerint az év elején tartották. A Polgári Kaszinó első vezetője, Hajnal Ábel egyszer indítványozta, hogy 3 évre alakuljon meg az egylet, de a tagság nem szavazta meg, így maradt az évenkénti újraalakulás. A tagságot érintő kérdésekről a tagság közgyűléseken szavazással döntött, amelyről jegyzőkönyvet vettek fel. A Kaszinóban meghatározták a felolvasások idejét. Az újságot minden postanap délután 6-kor olvasták fel. Ebben a társaságban alapítása után még évtizedekig élt a reformkor szelleme. Egymást követték a javaslatok, felajánlások kulturális célokra, műkedvelő előadások tartására, gyakran szerveztek segélyezési akciókat. 1842-ben - holott csupán két éve alakultak - a Kaszinó már fürdőházat építtetett a Körösön. A hazai ipar védelmére, fellendítésére alakult Védegyletnek is több kaszinóbeli volt a tagja. 1845-ben Hajnal Ábel indítványára műkedvelő színtársulatot alakítottak. A díszleteket az előadásaikhoz a csabai műkedvelőktől kölcsönözték. "Repertoájukon" szerepelt pl. a Kisfaludy Károly "Csalódások" című színdarabja. 1846-ban zenepártoló egyesületet alapítottak. (A pártolók 3 évre kötelezték magukat aláírásukkal.) "Az aláírott összegen - az aláírók egyesületét illető hangszergyűjtemény fog örök időkre alapíttatni olyképpen, hogy az aláírók társaságának 3 év múlva netalán megszűntével a békési olvasó-egylet, ennek