Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

Honismereti, helytörténeti írások - A battonyai szerbek optálása 1923-1930

kivételt tettek, mert vak és ellátásáról gyermekei gondoskodnak. A kivétel megadása alkalmával kifejezték a hatóságok, hogy emberbaráti szempontból hozták a határozatot. A sorsok felsorolását nem folytatjuk. A többi kérelmező ügyét is az előbb ismertetett módon intézték. Olyan, főként családos emberekről van szó, akik nem találták meg számításukat. Abban a reményben tértek haza, hogy itthon rendeződik sorsuk. A többségnél nem így lett. A battonyaiak közül egy olyan egyénnek engedélyezték az itt tartózkodását, akinek földje volt, tehát ellátása biztosítottnak ígérkezett. Látva a kérdés kényelmetlenségét, amely mindkét állam intéző köreire nehezedett, 1930 októberében a két fél kormányközi bizottsága abban állapodott meg, hogy 1930. november l-ig rendezni kell az ügyeket. Aki nem kap, ill. kaphat tartózkodási, munkavállalási, letelepedési engedélyt és állampolgárságot, annak el kell hagyni az országot. E határozat hatályát nem sokkal ezután meghosszabbították 1931. április l-ig. Majd kivételes esetben még néhány hét haladékot lehetett kapni. A meghosszabbítási engedély kiadását a belügyminiszter átruházta a főispánokra. A kijelölt időben történő eltávozást a hatóságok a legszigorúbban ellenőrizték. A kormányok az ügyet együttesen megállapított határozataik alapján, úgy véljük, kíméletet nem ismerve intézték. Az ügy jelentőségére, nem számítva azt, hogy mit jelentett az állampolgárnak megváltoztatnia a lakóhelyét, rávilágít az a szám, amelyet a belügyminiszter tett közzé. 1930. év végi kimutatása szerint az országban lakó optánsok lélekszáma: 1700. A legtöbb optáns Baranya és Arad-Csanád-Torontál k.e.e. vármegyékben

1 lakott. Az előbbi helyen kb. 1450, az utóbbi helyen kb. 190 személy. Ügyük folyamatosan intéződött. Mindkét kormány, a magyar és a jugoszláv, azon volt, hogy a hozzá optáltak mindenképpen az ő országában maradjanak, a rendkívül szigorúan vett kivételtől eltekintve. Miként gondoskodott a jugoszláv kormány a hozzá optáltakról? A Battonyára visszatértek azt állították, hogy az ígéreteknek nem tettek eleget. Más vélemény nem jutott tudomásunkra. Ha a Skopjétól dél-keletre fekvő és az odaköltözéskor Novobattonyának elnevezett helység telephelye nem is volt kielégítő, ez nem az intéző köröknek ártó szándékát, inkább az új állam berendezkedései közepette adott feladatokhoz képest még járatlan 1 Arad, Csanád és Torontál vármegyékből a trianoni Magyarországnak jutott területekkel egyesítették közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegyeként. Az elnevezés utalt a revíziós igényre.